Olykor az is elég, ha párunkkal, barátunkkal, családtagjainkkal beszélgetünk egy nagyot, akár egy kellemes séta mellett. Mások a sportot, valamilyen mozgást választanak fölös energiájuk kiadására. Van, aki a hobbijának él. Vannak, akik terápiára járnak. Olyan összejövetelek ezek, amikor többen összegyűlnek, és megszabadulhatnak lelki bajaiktól. Ebben a felállásban mindenki arra gondol, hogy a csoport tagjai székeket körberakva, egymás mellé ülve, szabadon vagy irányítottan beszélgethetnek gondjaikról. A terápia mást is jelenthet, akár mozgásba, táncba is torkolhat.
Míg a balett és más formális táncot szabályhoz kötöttek, addig a XX. század első felében egyre szabadabbá és kötetlenebbé vált a táncok koreográfiája. Ez adott lehetőséget arra, hogy a táncterápia kialakulhasson. Az ilyen fajta tánc, mozgás nagyobb terepet biztosít arra, hogy az ember kifejezhesse érzelmeit, küzdelmeit a világgal, embertársaival.
Ez a szabadság abban is megnyilvánult, hogy egyre több olyan elem szerepelt a táncban, ami azelőtt nem. Egy ír táncosnő újítása volt az, hogy le merte venni cipőjét és mezítláb járta a táncot. Egy másik táncosnő a közönséget vonta be saját táncába, felvette velük a kapcsolatot és kommunikációba kezdett, amely már csak-csak táncterápiának minősült. Ki lehetne a legjobb táncterapeuta, ha nem a táncos? Rájöttek arra, hogy a tánc maga nagyon érzékeny terep, és ha abba még a pszichológiát is beépítik, akkor kizökkenthetik a táncterápia résztvevőit saját egy helyben topogós helyzetükből. A pszichoanalitika más-más eszközeit alkalmazták a táncosok, mert felismerték azt, hogy mennyire a lélek mélyére tudnak így eljutni. Az emberek többségének vannak olyan élményeik, amelyeket mélyen magukba temetve őriznek. Szinte eltemették magukban, és mintha nem is léteznének ezek, úgy élnek tovább. A csoportos mozgás, az táncterápia rávilágít arra, hogy az érzelmek mennyire elbújhatnak testünkben, de a mozdulatok felszínre hozhatják. A mozgásterápia segít megérteni, átgondolni és megfogalmazni, hogy miért működik úgy bármi, ahogyan, valamint olyan érzéseket és gondolatokat tud az ember kifejezni a tánccal, amelyeket szavakkal talán nem is lehet.
A tánccal javul a személyek önképe, csökken a szorongás és a depresszió mértéke. Ezen kívül a tánccal javulhat az életminőség és a testképre is jó hatással van. Miért nem táncol mindenki?
(Kép forrása: ucalgary.ca)