Ahhoz, hogy rugalmasan tudjunk reagálni bizonyos helyzetekhez, nem árt, ha hozzászokunk a gondolathoz, hogy bizony tanulni kell. Nem feltétlenül kell beülni az iskolapadba, vagy legalábbis nem abban a rendszerben, ahogyan azt általános- vagy középiskolás korunkban tettük, de tény, hogy ismét tanulnunk kell. Idősebb, felnőtt fejjel ez pedig már nem úgy megy. Még akkor sem, ha nem vagyunk időkorláthoz és tanárhoz kötve, egyszerűen csak önszorgalomból igyekezzük magunkat fejleszteni. Talán ez a módszer még nehezebb is, mint amikor valaki kontrollja alatt vagyunk. Ha van egy személy, aki állandóan a körmünkre néz, hogy hol tartunk, mit csinálunk, akkor engedünk a nyomásnak, és jobban odafigyelünk arra, amit vállaltunk. Önképzés esetén ez hatalmas erő- és időbefektetést igényel, amely általában a kezdeti lelkesedés után hamar leáldoz.

Ha eldöntötted, hogy belekezdesz valamibe, újból iskolába, tanfolyamra jársz, vagy otthon élezed az elmédet, akkor hasonló helyzetbe kerülsz, mint amikor nap, mint nap készültél a másnapi órákra. Csakhogy felnőtt fejjel ez már egészen más, hiszen a tanulás mellett ugyanúgy meg kell állnod a helyed a családi szerepedben, a munkahelyeden, anyaként, feleségként, barátnőként stb. A mélyből elő kell keresni a tanulási technikákat. Idézd fel magadban, hogyan tanultál gyerekként? Ezen kívül már az internet is segítséget ad abban, hogyan memorizálj adatokat, hogyan mélyítsd el a tudást.

A legjobb és már az iskolában is alkalmazott módszer az, ha jegyzetet készítesz. Minden fontos adatot írj ki külön füzetbe, vagy lapra. Arra figyelj, hogy tényleg csak a lényeget írd ki. Koncentrálj a fontos szavakra. Nem is kell egész mondatokat megfogalmaznod, elég egy szó is, agyunk ugyanis ezeket rögzíti könnyebben és hamarabb csatlakoztatja az összefüggéseket. Használj a könyvekben kihúzófilceket, amelyekkel kiemelheted a fontos kifejezéseket.

Ne magolj, ne tanuld meg kívülről az egész mondatot, hanem próbáld felidézni azt, hogy miről olvastál és fogalmazd meg magadban saját szavaiddal. Sőt akár hangosan is felmondhatod magadnak vagy párodnak, esetleg gyermekednek a leckét.

Még lehet, hogy emlékszel arra, amikor középiskolai tanulmányaid során, egy nagyobb felelés előtt te magad és osztálytársaid is fel alá járkáltatok, kezetekben az aktuális tankönyv, füzete és mormoltátok azt, amiből a felelés várható volt. Ezt otthon is megcsinálhatod már felnőtt fejjel. A lakásban megszabott és biztonságos útvonalon haladva idézd fel magadban az olvasottakat, a tanultakat. Később a lakás egy pontja vagy az útvonal elegendő lesz ahhoz, hogy fel tudd idézni a leckét.

(Kép forrása: telegraph.co.uk)