Történelmünk fontos időszakait, sorsfordító eseményeit, tragédiáit, vagy dicsőségeit őrzik ezek az emlékhelyek. A helyszíneket, építészeti alkotásokat meglátogatva felidéződnek a régen volt nagy pillanatok. Jelenleg negyvenhat történelmi emlékhely van az országban, most a kevéssé ismertek közül válogattunk.
1. BUDAPEST: Szilágyi Dezső téri református templom
Az első budai református templomot 1896-ban avatták fel. Ez volt a Kálvin téri templom után a második legnagyobb református templom Budapesten.
A hatszáz ember befogadására alkalmas templom tervezője Pecz Samu volt. Az építkezés 1893-ban kezdődött és 1896 virágvasárnapján szentelték fel. A berendezést és a bútorzatot is Pecz Samu álmodta meg. A templom neogótikus stílusú, a tetejét barna-sárga-zöld mázas Zsolnay-cserepek fedik, falazata vörös téglából készült, a mellette álló torony 62 méter magas.
A tornyában három acélharang lakik. Eredetileg négy harangja volt, de a legkisebb hangja nem felelt meg a többi haranghoz, így azt eladták egy másik templomnak.
Itt kötött házasságot 1915-ben a Ady Endre és múzsája, Csinszka,1940-ben pedig a kormányzó fia, Horthy István.
2. MUHI: A muhi csata emlékműve
A tatárjárás idején a magyar történelem egyik legjelentősebb csatája zajlott itt 1241. április 11–12-én. Muhi mellett a Batu kán vezette sereg döntő csapást mért IV. Béla király seregére.
A középkori magyar állam itt szenvedte el egyik legsúlyosabb vereségét. A magyar király Trauig menekült. A mongolok kivonulása után kezdhetett neki újjáépíteni az addigra teljesen kifosztott országot.
Muhi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Miskolctól 15 km-re. Ezen a területen már az őskorban is éltek emberek. A 13. században két település állt itt, Muhi mezőváros és Poga falu. A muhi csata után a település megsemmisült, és csak a 14. századra népesült be újra.
3. SÓLY: református templom
Ez az ország egyik legrégebbi temploma, melyet István vértanú tiszteletére szenteltek. A történet szerint I. (Szent) István fogadalmát teljesítve, a 11. század elején építtette Koppány sólyi legyőzésének emlékére.
A 16. század végétől a református közösségé lett a templom. A mai alakját egy barokk kori átépítésnek köszönheti. 2009-ben egy ásatás során a templomban a padozat alatt középkori csontvázakat találtak.
Sóly települést István királyi birtokként, sajátjaként kezelte. A község Veszprém megyében található.
4. SZARVAS: a történelmi Magyarország földrajzi középpontja
Az 1880-as években egy szavasi tanár, Mihályfi József határozta meg, hogy itt található a történelmi Magyarország földrajzi középpontja. Ennek tiszteletére a kijelölt ponton 1939-ben egy emlékhelyet alakítottak ki. A négyszárnyú vitorlával ellátott malom az ország részekre szakadását jelképezi.
Szarvas Békéscsabától 47 km-re fekszik, a Hármas-Körös holtágának partján. A vidék az őskor óta lakott. A népvándorlás korából származó avar leleteket is találtak itt. A települést Szarvashalom néven Anonymus említi először.
5. VÁC: Hétkápolna és honvédemlékmű
Vác szélén, a Duna-parthoz közel található a kegytemplom. A kegyhely és a város legendás kialakulása összekapcsolódik. Géza és László a mogyoródi csata után itt vert tanyát. Lászlónak egy éjjel látomása volt, angyalt látott leszállni az égből, aki egy koronát tett Géza fejére. Géza ekkor megfogadta, ha győznek a csatában, akkor templomot építtet ide.
Mikor a templom helyét keresték, egy szarvas jelent meg nekik, agancsán égő gyertyákkal. Innen kapta a kegyhely középkori nevét, a Maria de Cervo, azaz a Szarvasról elnevezett Boldogasszony.
Az angyaljelenés helyére egy kápolnát építettek Szent Péter apostol tiszteletére. 1769-ben Wirth Ferenc váci kanonok a kápolnához vezető út mentén állíttatta fel Mária hét örömét és hét fájdalmát megjelenítő képoszlopsort. Így lett a hely neve Hétkápolna.
A templom közelében áll az 1848-49-es váci csatában elesett honvédek tiszteletére emelt obeliszk, melyet közadakozásból állítottak fel 1868-ban. A megvalósítást Kossuth Lajos anyagilag is támogatta.
6. SZATMÁRCSEKE: Kölcsey-kúria
Szatmár vármegye egyik legrégebbi családjának, a Kölcseyeknek állt itt a kúriája. Szatmárcsekén élt 1815-től halálig Kölcsey Ferenc. Ezen a helyen írta meg a Hymnust is 1823. január 22-én.
A költő sírhelye a szatmárcsekei temetőben található. A Kölcsey-kúria helyén álló Művelődési Házban emlékszobát rendeztek be tiszteletére és itt áll Kölcsey Ferenc bronzszobra is.
A Kölcsey családról IV. Béla király jegyzője azt írta, hogy a Kende családdal együtt Ond vezérig vezethető vissza eredetük.
A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Első említése egy 1181-es oklevélben látható. A települést szétdúlták a törökök, a tatárok, majd a németek. Sok szenvedést okozott a kolera és az árvizek is, 1865-ben pedig majdnem teljesen leégett.
