Jump to content

Pedagógusmítosz

2019. 07. 17. 19:00

Amikor azon gondolkodunk fiatalként, hogy milyen szakmát, hivatást válasszunk, akkor sok mindent mérlegelünk. Befolyásolhat tanulmányi előmenetelünk, elképzeléseink, szüleink mintája, szerencse, ismeretségek.

Ha megkérdeznénk egy most fiatal, pályaválasztás előtt álló diákokat, hogy mik szeretnének lenni felnőttként, valószínűleg elsődleges szempontként a várható bevételt vennék szempontul, de számítana az is, hogy mennyire kemény munkát jelent egy-ez szakma, milyen előrelépési lehetőségek vannak, biztosíthatja-e a megélhetését, megteremtheti-e a saját egzisztenciáját viszonylag rövid idő alatt?

Számít a kényelem, a munkalégkör, az, hogy mekkora erőfeszítést kell belefektetni naponta a munka elvégzésébe, mekkora a kereseti lehetőség. Ha ezeket mind számba vesszük, akkor kényelmes és élhető pályának tűnik az, amit a pedagógusok tesznek. Nem kell komoly fizikai munkát végezni. Mindig hőségtől és hidegtől védett helyen, az iskola falain belül dolgoznak. Körülveszi őket sok, tudásra éhes, energiát ugyan elvevő, de vissza is adó diák. Még lehetne sorolni a pedagógus pálya pozitívumait, de van néhány tévhit, amelyet el kell oszlatni.

Sokszor éri az a vád a tanítókat, tanárokat, hogy igazából meg sem dolgoznak a pénzükért, hiszen nincs még egy olyan hivatás, ahol két és fél hónapos szabadságra mehetnek a dolgozók. Márpedig a tanári pályát ilyennek gondolják. Ne tévesszen meg senkit sem az, hogy a diákok számára véget érő tanév a tanáraik számára is ugyanazon a napon végződik, majd attól kezdve csak a nyarat, a pihenést kell élvezni. A valóság azonban az, hogy június közepén csak a diákok számára ér véget az iskola, de az ott dolgozó pedagógusoknak még nagyon sok teendője akad. A tanévet le kell zárni, amely számos adminisztrációval jár, és a nyári pihenés augusztus 20-a után megszűnik, mert már az új tanév előkészületein dolgoznak.

Még ha a pedagógusok imádják is munkájukat, a tanítást, az adminisztrációs munka a legtöbbjük számára egyáltalán nem áhított. Azt ráadásul több ponton el kell végezniük, bizonyítványt kell írni, az elektronikus naplót kell vezetni, jelentéseket kell írni.

A középiskolákban azután zajlanak a szóbeli érettségi vizsgák, miután véget ér az alsóbb évfolyamon tanulók tanéve. Egy másik nagy megmérettetés vár tehát az érettségiztető tanárokra (és nem csak a diákokra). Az iskolába újonnan érkező diákok beíratásának is ez az időszaka.

A nyári szünet sem folyamatos pihenést jelent nagyon sok tanárnak, hiszen a nyár a táborozások időszaka is, és nagyon sok tábort pedagógusok vezényelnek le. Arról nem is beszélve, hogy a tanítás sem biztos, hogy a nyárral szünetel, ugyanis többen vállalnak magántanítványokat vizsgákra való felkészítés miatt.

Nyár végén, még az új tanévet megelőző napokban érkeznek az új tankönyvek, amelyeket fel kell dolgozni, az új tanév órarendjét kell elkészíteni, lezajlanak a pótvizsgák.

Az a két és fél hónap, amellyel a legtöbben számolnak a pedagógusok szabadságaként, egyáltalán nem valós. Mégis megvan a szépsége, és némi pihenés után a hivatásukként választott pedagógusok szívesen térnek vissza az iskolába.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: marmalade.co.hu | képek: pixabay.com)