Még benned él (vagy csak eztán jön) az az érzés, amikor a nyaralást leszervezve végre eljutsz ahhoz a dátumig, hogy tényleg élvezni tudd a nyaralást, a kikapcsolódást? Már maga a szervezés is örömmel töltött el és a készülődés csak tovább erősítette benned a jó érzést? Ha még maga az utazás, a hely, minden olyan jól sült el, ahogyan tán álmodni sem merted, akkor az újbóli készülődés, a hazaindulás nemhogy örömmel töltene el, de egyenesen szívfájdalmad van?

Sokan átélhették már ezt az érzést és bizony ezután visszaereszkedni a hétköznapokba nem éppen a legjobb érzés. Ha pedig ezt még egy utált munkakör, munkahelyi közeg, rossz főnök tetézi meg, persze, hogy visszasírjuk a nyaralós napokat.

No, persze már a szervezéskor tudjuk, hogy nem örökké fog tartani a távollét, mégis amikor egy remek helyről kell hazaindulni, az megtépázza a szívet és lelket.

Vannak munkavállalók, akik úgy próbálják megkönnyíteni a munkába való visszatérésüket – függetlenül attól, hogy mennyire volt remek vagy sem a nyaralás –, hogy a szabadságot megelőző napokban, hetekben az átlagosnál jobban odatették magukat a munka frontján, hogy a visszatérve kellemes csalódásban és kevesebb munkában legyen része.

A minél könnyebb munkába való visszarázódást segítheti az, ha igyekszünk a jelenben maradni. Az rendben van, hogy élménybeszámolót tartunk a munkatársaknak, de ideje ténylegesen dolgozni, ám azzal se küzdjünk, hogy mit érzünk épp a munka iránt és mit a nyaralás iránt. Sőt, érdemes azt magunkban tisztázni. Ha áhítozunk a nyaraláskor eltöltött időért és ebbe belevegyül a munka iránti gyűlölet érzése, akkor ezekkel ne próbáljunk meg harcolni. Ezzel ugyanis nagy energiát veszünk el magunktól.

Ugyanakkor érdemes azt is tudatosítani magunkban, hogy a gondolataink az nem feltétlenül a jelenünk, ugyanis sokszor elkalauzolhat a múltba. Ahelyett, hogy előre vetítjük magunknak, hogy utáljuk a munkánkat és rengeteg a határidős tennivaló, azt próbáljuk meg elengedni. Koncentráljunk a jelen feladatra és annak elvégzésére. Tűzzünk ki elérhető célokat azért, hogy a megvalósítás biztos legyen és sikerélmény érhessen, a munka teljesülhessen. Ezzel újabb erőt és motivációt adhatunk magunknak.