Jump to content

Minden szupi-szuper!

2014. 02. 20. 15:35

Zseniális ötlet volt a Lego-tól, hogy egész estés családi filmet készített: ezek után annak is megjön a kedve a kreatív építkezéshez, aki amúgy, a fiammal szemben, nem kifejezetten „legómániás”. Arról nem is beszélve, hogy így legalább még egy bőrt le lehet húzni a szerencsétlen szülőkről, hiszen most a Chima, Star wars, City és egyéb szériák mellé megjelent a filmes kiadás is, nyilvánvaló, hogy majd azt is meg KELL venni.

A filmet Phil Lord és Christopher Miller (Derült égből fasírt és A kopasz osztag alkotói) rendezték, az eredeti verziónak pedig olyan világhírű színészek adták a hangjukat, mint Liam Neeson a Rossz zsaru/Jó zsaru szerepében, Elizabeth Banks, mint Vadóc, vagy Morgan Freeman, mint Vitruvius. Producerei Dan Lin, aki a Sherlock Holmes filmeken is dolgozott, illetve Roy Lee, aki pedig az Így neveld a sárkányodat című nagysikerű rajzfilmnél működött közre.

A cselekmény nem túl eredeti, ha nem láttunk hasonlót az elmúlt évek során hatszázszor, akkor egyet sem. A galád Biznisz Elnök nem tűr meg semmiféle fantáziadús elhajlást világuralmában, a vadnyugati, városi vagy űrhajós játékok fallal vannak elválasztva, még véletlenül sem keveredhetnek egymással. A jóslat szerint pedig e rigorózus rendtől csak a kiválasztott mentheti meg a világot. Egy félreértés miatt erre a feladatra kérik fel a szuperhősök a derűs Emmetet, a teljesen átlagos, enyhén agymosott építőmunkást, akinek így útja során meg kell találnia magában azokat az erőket, amivel küldetését beteljesítheti.

A film -mostanra közhellyé vált- üzenete is ez: a szuperhős mindannyiunkban ott lapul, csak rajtunk múlik, kihozzuk-e magunkból. Hallgass a szívedre, higgy magadban, a bugyuta ötletek pedig ugyanolyan értékesek lehetnek, mint a profik, illetve azt is megtanuljuk, hogy csapatban dolgozni sokkal eredményesebb, mint egyedüli hősként megmenteni a világot.

Emellett, a többi családi mozihoz hasonlóan, hozza a kötelező elemeket, úgyismint a felnőttekre való kikacsintást és humort, illetve az enyhe társadalomkritikát.

 

A mozi stop motion és CGI technikával készült. Az előbbivel azért, hogy még inkább azt a hatást keltse, mintha igazi legózás folyna a vásznon, és éppen ezért a CGI technika is csak másodlagos szerepet kap. Minden karakter úgy van megtervezve, hogy erőteljesen látszódjon, legófigurákról van szó, úgy is mozognak. Benny, az űrhajós sisakja is ott van eltörve, ahol az eredeti, nyolcvanas évekbeli széria tagjai is sérültek. Sőt, még az effektek is, mint például a víz, a villámlás, vagy a hullámok, legóból vannak.

A film végig nagyon pörgős, a szereplők egy pillanatra sem állnak meg, miközben világról világra nyargalnak, izgatottan darálják mondanivalójukat. Ami engem illet, őszintén csodálom, hogy a gyerekek végig tudták követni a cselekményt, nekem elég volt pár pillanatra elbambulnom, hogy egy időre elveszítsem a fonalat.

De az én véleményem tulajdonképpen mindegy is. A film végén, ahogy sétálunk ki a teremből, hallom, ahogy két kislányt a betétdalt énekelgeti mély átéléssel: „Minden szupi-szuper! Minden olyan jó!” És tulajdonképpen igazuk van, a film, mindent összevetve, tényleg szupi-szuper.

Aki még többre kiváncsi, az látogasson el a film honlapjára, ahol játékok, a karakterek leírása, videók, illetve további információk is találhatók.

(Kép: lego.com)