Egy kedden közzétett, nyolc állat bevonásával készült tanulmány szerint az eszköz hatásosnak tűnik abban, hogy a rendkívül koraszülött magzatok körülbelül egy hónapig normálisan fejlődhessenek.
„Báránymodellünknél felettébb sikeresnek bizonyult az anyaméhben levő körülmények helyettesítése” – mondta Alan Flake, a philadelphiai gyermekkórház magzati sebésze, aki a Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmányt vezette. „Normális növekedésük, normális tüdőérésük és normális agyi érésük volt. A fejlődésük minden olyan szempontból normális volt, amit mérni tudunk” – mondta Flake.
Szerinte a csoport reméli, hogy három-öt éven belül tesztelni tudják az eszközt rendkívül koraszülött emberi csecsemőkön is.
Az élet egy mesterséges anyaméhben
Az eszköz ránézésre olyan, mint egy átlátszó műanyag zacskó, amely szintetikus magzatvízzel van feltöltve. A zsákon kívüli gép a köldökzsinórhoz csatlakozik, és úgy működik, mint egy méhlepény, táplálékot és oxigént juttat a vérbe, és eltávolítja a kiáramló szén-dioxidot.
„Az egész kutatás lényege, hogy támogassuk a normális fejlődést; hogy minden lehetséges módon újrateremtsük mindazt, amire egy anya teste képes” – magyarázta Flake.
Kutatók dicsérték az előrelépést, mondván, hogy ez évente több ezer koraszülött csecsemőn segíthet, ha az embereken végzett tesztek sikeresnek bizonyulnak.
Egy koraszülött bárány
A mesterséges méhben egy 107 napos báránymagzat fekszik, ami egy 23-25 hetes emberi magzatnak felel meg.
Jay Greenspan, a Thomas Jefferson Egyetem gyermekorvosa technológiai csodának nevezte az eszközt, amely szerinte egy „hatalmas lépés ahhoz, hogy megpróbáljunk valamit, amit már évek óta szeretnénk megvalósítani”.
A kutatók szerint az eszköz segíthet a tudósoknak abban is, hogy többet tudjanak meg a magzat normális fejlődéséről.
A magzati báránykísérletben használt készüléket egy sötét, meleg szobában tartják, ahol a kutatók ultrahanggal figyelhetik a magzatot.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a báránymagzatok jó modelljei az emberi magzati fejlődésnek.
„Ha ezt az eszközt csak hídként tudjuk használni a magzat számára, a kísérlet már akkor is megérte a belefektetett munkát” – jelentette ki Flake.
Felmerülnek az etikai aggályok
Mások szerint azonban az eszköz etikai kérdéseket vet fel, többek között sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy elfogadható lenne-e valaha is az eszköz tesztelése embereken.
„Sokféle stressz és fájdalom lehetősége fennáll a beavatkozással kapcsolatban, és kezdetben nem sok esély van a sikerre” – mondta Dena Davis, a Lehigh Egyetem bioetikusa.
Alan Flake szerint az etikai aggályokat egyensúlyba kell hozni a halál és a súlyos fogyatékosságok kockázatával, ami meglehetősen gyakori koraszülött csecsemőknél. Egy egészséges terhesség körülbelül 40 hétig tart. Ezt az eszközt a terhesség 23. vagy 24. hetében születettek számára terveznék. Az ilyen csecsemőknek csak körülbelül a fele éli túl, 90 százalékuk súlyos szövődményekkel küzd. A kutatók szerint az Egyesült Államokban évente mintegy 30 000 csecsemő születik a terhesség 26. heténél korábban.
„Amennyiben különbség van aközött, hogy egy baba viszonylag békésen hal meg vagy nagy stressz és kellemetlenségek közepette, akkor nem hiszem, hogy ez valóban olyan jó megoldás lenne” – mondta Davis.
És még ha működik is, a bioetikus aggódik amiatt is, hogy ez az új találmány elmoshatja a határt a magzat és a csecsemő fogalma között. „Eddig vagy megszülettünk, vagy nem születtünk meg. Egy ilyen koraszülött magzatról, amit kivesznek anyja hasából, hogy egy gépre rákötve az orvosok tovább garantálják fejlődését, nehéz lenne eldönteni, hogy megszületett vagy sem” – mondta.
Egyesek attól tartanak, hogy mások továbbfejleszthetik ezt a technológiát. Más tudósok már most is minden eddiginél hosszabb ideig tartanak életben embriókat laboratóriumokban, és megpróbálnak emberi spermiumokat, petesejteket, sőt, őssejtekből embriószerű lényeket létrehozni. Az egyik ilyen csoport nemrégiben a női reproduktív rendszer mesterséges változatát hozta létre.
Fennáll a veszélye annak is, hogy az ilyen eszközöket kényszerítő jelleggel használják. Scott Gelfand, az Oklahomai Állami Egyetem bioetikusa szerint az államok elméletileg megkövetelhetnék az abortuszra készülő nőktől, hogy magzatukat mesterséges méhbe helyezzék.
„A munkáltatók is megkövetelhetnék a női alkalmazottaktól, hogy a szülési szabadság elkerülése végett használjanak mesterséges méhet” – tette hozzá. „A biztosítók ugyanúgy megkövetelhetnék az eszköz használatát, hogy elkerüljék a költséges terhességek finanszírozását.”
Barbara Katz Rothman, a New York-i City University szociológusa szerint többet kellene tenni a koraszülések megelőzése érdekében. Aggódik a terhesség technológiai átalakulása miatt. „A probléma az, hogy egy gépben felnevelt csecsemőtől megtagadják az emberi kapcsolatot” – mondja Rothman.
Flake megerősítette, csapatának nem áll érdekében, hogy a terhesség 23. heténél korábban megpróbáljon magzatot kihordani. „Szeretném világossá tenni: nem áll szándékunkban és soha nem is állt szándékunkban ezzel a technológiával az életképesség határait még hátrébb tolni” – nyilatkozta Flake.
