Az UV-sugárzás nemcsak bőrünkre, hanem szemünkre is hatással van. A folyamat nem hirtelen történik, a káros következmények az élet során fájdalommentesen, szinte észrevétlenül összeadódnak. A tünetek között a színlátás vagy az éjszakai látás gyengülése is jelentkezhet. A nap UV-sugárzása ellen az egyetlen igazán hatásos védelmet nyújtó eszköz a megfelelő szűrőképességű védőszemüveg, napszemüveg.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem szemészeti klinikájának igazgatója szerint, az emberek többsége a napszemüvegnél a márkát nézi, a jó márkájú napszemüveg általában UV-szűrős réteggel is együtt jár, de ezt azért ellenőriztetni érdemes. Ezenkívül nagyon fontos, hogy nagyjából kövesse az arc és a fej formáját, ne legyen nagy tér a szem, illetve a keret között, mert ha sötét a napszemüveg, a pupilla kitágul mögötte, viszont ha oldalról fény jut be, akkor az károsabb, mintha valaki nem hordana napszemüveget.

Milyen veszélyek leselkednek ránk?

A szemünket érő sugárzásnak két fő típusa van, az UV-A és az UV-B. Az UV-A hullámhossza közel van a már szemmel is látható kék fényéhez. Az UV-B azonban aktívabb, alacsonyabb hullámhosszúságú sugárzás. Amikor nem hordunk napszemüveget, akkor a pupilla összeszűkül, ez egyfajta védelmet nyújt a szem belső rétegeinek, a szaruhártya épségét viszont csak a jó napszemüveg tudja garantálni. Vizsgálatok igazolták, hogy a nap káros sugarai is közrejátszanak a szürke hályog kialakulásában. A szürke hályog komoly egészségügyi probléma az egész világon.

A szakember hozzátette, a túlzott UV-terhelés a szaruhártyában különböző lerakódásokat, felszíni egyenetlenséget, a szemlencsében elnyelődve szürke hályogot okozhat. Ha direkt napsugárzás éri a látóhártyát, a retinát, ott elfajulást, meszesedést is kiválthat. Ezek nem azonnali hatások, nagyon nehéz mérni őket. A szervezetet, a szemet ért negatív hatások felhalmozódnak, összegződnek. Éppen ezért fontos már gyerekkorban is napszemüveget viselni. Ráadásul a gyerekek szemlencséje még kevesebb káros UV-sugárzás kiszűrésére képes mint a felnőtteké, ezért a szem belseje, az ideghártya, több károsító hatást szenvedhet el.

Minél világosabb valakinek a szeme, vagy a bőre, annál kevesebb pigmentet tartalmaz, tehát UV-sugárzás elleni védelme annál alacsonyabb szintű. A barna szeműeknél sok a pigment, a kék szeműeknél jóval kevesebb, és ha egyáltalán nincs pigment, akkor alakul ki az albínóknál megfigyelhető pirosas szem. Ekkor a vérerekben keringő vért lehet látni, azért ilyen pirosas a szivárványhártyájuk, éppen ezért ők a legfényérzékenyebbek.