A reklámoknak éppen az a lényege, hogy olyan információval lássanak el minket, amelyek képesek meggyőzni az adott termékről, szolgáltatásról. A reklámok valóban képesek véleményeinket befolyásolni. Ezt eddig is felismertük, de azt már kevésbé, hogy nemcsak a képek formálják a véleményünket az adott termékről, hanem befolyással bír a közlés is. Vagyis az, amelyet nyíltan, meggyőző közlések formájában, egyedi szemléletként zúdítanak ránk, indirekt módon hat az emberekre. Ha ez a meggyőző közlésmód indirekt hatását az is befolyásolja, hogy az adott terméket, hogyan tálalják fel a potenciális vevők részére. Erre voltak kíváncsiak a tudósok is, ezért kísérletbe kezdtek. Ehhez üdülési lehetőséget hirdető reklámokat használtak fel, amelyek közül az egyik sokkal inkább hatott az emberekre, mint a másik. A két reklámanyagról írásos bemutató is készítettek, amelyek leírták, hogy mit tartalmaznak a reklámok. Mindegyik szöveges leírás 5-5 részre tagolódott. A kutatók arra figyeltek, hogy egyik reklám se legyen vonzóbb a másiknál.

A kísérletben résztvevő alanyok egyik részét arra kérték, hogy olvassák el a részletes szöveges ismertetőket, majd pontozással értékelniük kellett mindkét írás 5-5 részét. Fő szempont az volt, hogy mennyire volt meggyőző a leírás, sőt azt is fel kellett tüntetni, hogy az egyes részeknél melyik reklám szövege volt a hitelesebb, meggyőzőbb, szimpatikusabb. Ezután megnézhették a reklámokat is. A másik csoport azonban fordított sorrendben végezték el a feladatokat, azaz előbb megnézték a reklámfilmet, majd olvastak. Végső feladatként mindkét csoport tagjainak meg kellett hoznia a döntést, hogy melyik reklám tetszett jobban.

Valószínűleg sejthető az, hogy a sorrendiségnek szerepe lesz a döntésben. Vagyis nem mindegy, hogy előbb szöveges leírást olvastak, csak aztán nézték meg a reklámot, vagy ez épp fordítva történt. Akik előbb látták a reklámot, mint a szöveget, azoknak sokkal nagyobb hányaduk döntött a valóban kedvezőbb és jobb üdülőhely mellett. Akik előbb elolvasták a leírást és csak aztán nézték meg a filmet, azoknak csak a fele választotta az amúgy jobbik lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a képi világ sokkal hatékonyabban közölte a lényeget, meggyőzőbb volt. Aki a reklámokat megnézte, már eldöntötte magában, hogy melyik a jobb film, és a leírások elolvasása után is úgy torzította az abban leírtakat, hogy a végeredmény a reklámban látott jobb hely felé billentse a mérleg nyelvét.