Van azonban olyan helyzet, amikor ez az erőszakos módszer válik be igazán. Mondjuk akkor, amikor önkéntes, jótékonysági munkára kérnek fel embereket, de senki nem akarja elvállalni. Ha azonban olyan irreális, teljesíthetetlen kéréssel támadják őket, hogy az a kérés nem is tükrözi az eredeti szándékot, akkor a túlzottan nagy kérésre csakis nem lehet a válasz, de az eredeti küldetést elérik.
A szakemberek kíváncsiak voltan ennek pszichológiai hátterére is, ezért diáklányokat kértek fel arra, hogy egy szombaton vállaljanak önkéntes munkát. A másik csoport számára ezt már úgy tették fel, hogy egy éven keresztül minden szombaton vállalnának-e önkéntes munkát? Hogy ez ne legyen olyan egyszerű, háromféle módon adták elő: az egyiknél a kérdező engedékeny volt, aki kifejezte, hogy megérti, amiért nem megy bele ebbe valaki. A másik már szinte botrányosnak tartotta azt, hogy a diáklányok miért utasítják vissza ezt a felkérést. A harmadik személy csak egyszerűen feltette a kérdést és semmit nem fűzött hozzá.
Azok a diákok, akik elutasították az egy évi szombati munkát, és az önkéntes munkatoborzó is rábólintott és elfogadó volt, a diákok több mint 30%-a vállalta az egy napos önkéntességet. Hasonló eredményt mutattak azok is, akiknek úgy adták elő a munkalehetőséget, hogy a túlzó kérdés nem előzte meg. Akiket a szombatjuk (egy éven át) feláldozására kértek fel, de később módosították csak egy szombatra, azoknak több mint a fele igennel válaszolt. Ha pedig az ajtóstól berontás módszerét után a munkaadó még felháborodást is tanúsított, akkor már a diákok 70%-a vállalta az egy szombatot.
Az erőszakos, kemény módszer lényegében egy lélektani fogás, amelynek tehát az a lényege, hogy sosem azzal indítanak, amit valójában el szeretnének érni. Az csak a csali. Olyan teljesíthetetlen kérés ez, amire lehetetlen igent mondani. Eztán teszik fel a valódi kérdést, amelyre az emberek általában nem reagálnak elutasítóan azért, mert az előzőt már megtagadták. Lelki nyomás van rajtuk, hiszen azt az érzés uralkodik el rajtuk, hogy megszegtek egy normát, így a másikat már nem szabad elutasítani. A nagyobb bűntudat biztosabb hajlandóságot mutat a valódi kérés teljesítésére.
