Jump to content

Hiedelmek húsvét árnyékában

2016. 03. 25. 18:00

Közeleg húsvét, többen meg is kezdték az előkészületeket, hogy finomságokkal és a hagyományok szerint festett tojásokkal várják a locsoló fiúkat. A férfiak pedig már készítik kölnijüket.

A húsvéti ünnep egybeesik a tavaszi szünettel is. Az oktatási intézményekben a megelőző hetekben már a tavaszi és a húsvét ünnepét felelevenítő alkotásokat készítenek a gyerekek. A tojásfestés számos módját kipróbálják, kosárkát készítenek a tojás összegyűjtéséhez. Készülnek az ünnepi ételek, és húsvét hétfőn a fiúk elindulnak locsolkodni, a lányok pedig várják a vendégeket. Ám ezen túl számos olyan szokás van, amit nem biztos, hogy ismerünk.

A húsvétot megelőző negyven nap a böjt ideje. A húsvétot megelőző hét a nagyhét. A nagyhét péntekjét nagypénteknek nevezik, böjti időszak lévén nem főztek és sütöttek zsírral ezen a napon. Szokás volt az elhunytak nyughelyét felkeresni, hogy megemlékezzenek róluk, valamint rendbe tenni a sírokat. A csengők, kolompok, kereplők előkerültek, és még a harang sem szólt. Ennek az volt a célja, hogy a kártevőket, férgeket, békákat távol tartsák a lakóhelyektől. Hogy ezt megerősítsék, a házat is körbe seperték úgy, hogy a faltól elseperték a koszt, amellyel jelképesen a békáktól is megszabadultak. Nagypénteken mindenki alaposan megtisztálkodott, és ebből még az állatok sem maradtak ki. Szokás volt a Pilátus-verés, amely azt jelentette, hogy a templom elé hordtak deszkákat, majd azt ütögették. Jelképesen elnáspángolták azt, aki halálra ítélte Jézus Krisztust.

A lányok az első harangszó ideje alatt megmosakodtak azért, hogy nehogy szeplősek legyenek. A gazdák ezen a napon megijesztették fájukat fejszével, hogyha nem adnak bőséges termést, akkor kivágják azokat.

Virágvasárnap az a nap, amikor sem dolgozni, sem mulatozni nem volt szokás. A dolgotiltás nem vonatkozott arra, hogy virágmagokat ültessenek el ezen a napon, mert úgy gondolták, hogy az a virág sokkal illatosabb, amelyet virágvasárnap ültetnek el. Elégették az előző év szentelt barkáját. Ezt azért tették, mert különleges erőt tulajdonítottak a növénynek. Egy szentelt barka lenyelése megóvja az embert a gyomor- és torokfájástól.

A néphit szerint szerencsés lesz az, aki húsvétkor új ruhát visel. Egészségessé válik az, aki húsvét első napján megfürdik hideg vízben, valószínűleg ebből ered a locsolás szokása is.

(Forrás: thesun.co.uk, readthespirit.com/képek)