Jump to content

Kézírás versus gépírás

2016. 03. 04. 18:00

Digitális világban élünk. Tudatában vagyunk ennek, hiszen ma már otthonunk különböző helyiségeiben is úgy tartjuk a családtagokkal a kapcsolatot, hogy a telefont nyomkodva üzenünk: kész a vacsora!

Az iskolában sok időt és energiát fektettünk bele abba, hogy megtanuljunk írni. Az anyanyelvünk írásos formájának elsajátítása alapkövetelmény és igény. Első osztályos korában már írnak gyermekeink, ezen is alapszik az iskolai képzettség. Hatalmas kincsünk az írni és olvasni tudás, amelyet aztán folyamatosan élesítünk, csinosítunk, fejlesztünk. Gondoljunk csak bele, hogy mennyit változik írásunk felnőtt korunkra, és honnan indultunk akkor, amikor a betűvetés alapjainál tartottunk? A helyesírásunk is folyamatosan fejlődik, habár a szabályok változhatnak, így abban is mindig igazodnunk kell az érvényeshez.

Anyanyelvünk gyönyörű, egyedi, különleges és nagyon kifejező. Ezt világszerte elismerik. Nincs talán még egy ilyen nyelv, mint a magyar, amelyiknek asszimilációs képessége ehhez hasonló lenne. A történelem során a saját népünk bővült más nemzetiségekkel is, akiktől vettünk át szavakat, kifejezéseket.

Nem csak kimondott szavakkal tudunk kifejezni, hanem írásban is. Iskolás korunkban kénytelenek vagyunk írni, mindent úgy rögzítünk. Hiába furakodik be már a gyerekek életébe is a technika, az írás mindennek az alapja. Fontos része a fejlesztésnek, amelyet már az agykutatók is felismertek. Írás során az agy nyelvi mozgató része aktivizálódik rendkívüli módon. Ez a rész az, amely felelős a nyelv, az ajkak, a lágy szájpadlás, az állkapocs és a hangszálak mozgatásáért. Írás során tehát ez a rész utasítja az izmokat mozgásra. Sokat pötyögünk telefonon, tableten, klaviatúrán. Azt gondolnánk, hogy ezekben az esetekben is mozgalmas az agynak ezen a része, de nem így van. Ha gépelünk, semmi aktivitást nem mutat az agy nyelvi mozgató mezeje.

A kézírásnak van egy másik fontos tulajdonsága is. Nagyon jó hatással van a kommunikációs készség fejlesztésére is. Beszéd és írás során ugyanaz az agyi rész tevékenykedik, így az írás hatással van a beszédre és a kommunikációra is. Ezentúl fejleszti a térérzékelést, az arcfelismerést, de még a kreativitást is. A kézírás lényegében finommotorikus mozgások sorozata, amely semmilyen más mozdulat nem válthat ki. A gyöngyfűzés, hímzés, legózás is mind finommotorikus mozgások, ám egyik sem hasonlítható a kézíráshoz. A lego szuper találmány. A gyerekek nem véletlenül szeretik annyira, hiszen fantáziájukat megvalósíthatják az elemek összeépítésével, ezáltal finomodik a kézügyességük, ami az írás alapja.

A felsőbb fokú tanulmányok során már jellemző az, hogy laptopon jegyzetelik a hallgatók a hallott tananyagot, ám ezzel a technikával nem rögzül olyan szinten a tananyag, mintha ugyanazt kézírással örökítenék meg. Ha mégis gépel, nem árt egy kézzel írott kivonatot készíteni arról, mert azzal vésődnek be igazán a részletek. Természetesen hatalmas előnye is van a gépírásnak is, de csak akkor, ha azt rendesen, tíz ujjal, vakon alkalmazzuk.

(Forrás: vipbags.com/kép)