Míg téged meglep a valahonnan visszahallott hangod, addig a külvilágot egyáltalán nem zavarja, hiszen ők mindig is azon a hangon hallottak téged megszólalni. Akkor neked miért okoz olyan megdöbbenést az a hang, amit máshonnan hallasz, mint amit a fejedben szól? Általában mindenki megdöbben saját igazi hangján, és a legtöbben csak nehezen barátkoznak meg azzal, amit hallanak. Tudják, hogy az övéké, de idegenül cseng. Sokkal, de sokkal mélyebbnek halljuk saját hangunkat, mint a valóságban. Éppen emiatt lepődnek meg a legtöbben. Az nem elég hogy bármilyen felvétel meghallgatása után jössz rá, hogy milyen fura a hangod, de még rémítőbb szokott lenni az a tudat, hogy mindenki más is így és ilyennek hallja.

A hangok a levegő és a csontok vezetésével jut el a fülbe. A légvezetéssel közvetített hang az, amelyet más mond nekünk, és a hang a dobhártyán keresztül jut a hallócsontocskákig, amelyek rezgésbe kezdenek, és a csigába juttatják a hangot. A csiga feladata az, hogy idegi impulzussá alakítsa át azt, amit majd az agyunk által érzékel és feldolgoz. Amikor saját magunk beszélünk, akkor a hangszálak rezgése közvetlenül a csigába jutnak, csakhogy útközben a rezgés frekvenciaszáma csökken, vagyis a fejünkben hallott saját hangunk sokkal mélyebb. Ez ad annyira más hangszínt saját magunkat hallva odabent, majd ezért kelt akkora megdöbbenést az a hang.

Miért van az, hogy rendszerint utáljuk azt a hangot, amely a miénk, mégis olyan idegenül szól? Hiszen az az igazi hangunk. Na de a tükörben látott arc, test sem feltétlenül tetszik, viszont egy fotó ugyanazt a külsőt annyira másnak láttatja. Valószínűleg erre az a magyarázat, hogy egész életünkben belülről halljuk hangunkat, vagyis a csontok által vezérelt hangok válnak életünk részévé. Ahogy növünk, ahogy mélyül a hangunk, a fejünkben is ugyanúgy változik az alaphangunk, ehhez pedig hozzászokunk. Nem egy pillanat műve ez, hanem folyamat része, így észre sem vesszük a változást. Még a mutáló fiúk is megszokják ezt. De a légvezetéssel terjedő hangunk nem egyezik azzal, amit magunkban hallunk. Mintha idegen beszélne. Egyes híres színészek éppen emiatt egyáltalán nem hajlandóak arra, hogy megnézzék saját filmjeiket, ugyanis nem szívesen szembesülnek saját, valódi, légvezetéses hangjukkal.

(Kép forrása: access2interpreters.com)