A magyar államalapítási ünnep, vagyis augusztus 20-a Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe.

Az ünnep eredetileg Szent István királyhoz kötődik, aki 1000-ben alapította meg a keresztény magyar államot. István halála után szentté avatták és ennek napját ünnepeljük minden augusztus 20-án.

István király koronázása az ezredforduló környékén történt, majd a későbbi magyar királyokat is mindig ezzel a koronával koronázták meg, amelynek nagy jelentősége van a magyar történelemben.

Nem mindig István királyt ünnepelték, ugyanis a 20. században az ünnep tartalma többször is változott. 1949-ben ezen a napon lépett életbe az új alkotmány, így az államalapítás mellett ennek megemlékezése is történt.

Az augusztus az új kenyér hava. A learatott gabonából kisül az első kenyér. Vagyis augusztus 20 az aratási munkák végét is szimbolizálja. A frissen sült új kenyér jelképezi az életet, a megélhetést, így még ma is élő hagyományról van szó.

Az ünnephez kapcsolódik a Kossuth téren tartott katonai tisztavatás, amely során az új tisztek esküt tesznek a nemzet előtt.

Az augusztus 20-i ünnepségek egyik fontos mozzanata a Szent Jobb körmenet. A Szent István Bazilikában elhelyezett, Szent István király mumifikálódott jobb kezéről van szó, melyet ünnepélyes körmenet során visznek körbe a belvárosban. Ez az esemény vallási és nemzeti jelentőséggel bír.

Az ország számos pontján rendeznek ezen a napon fesztiválokat, amelyen rendszerint ismert fellépők mellett a magyar hagyományokat és népi kultúrát is felelevenítik. Az est záróprogramja sok esetben a tűzijáték és ezek közül a fővárosi a legnagyobb jelentőségű, amely rendkívüli tömeget vonz a városba, ezért a közlekedés nehézkessé válik már napokkal az esemény előtt.

Az államalapítási ünnep leginkább történelmi és vallási jelentőségű, ugyanakkor a magyar identitás egyik fontos kifejezője is.