Jump to content

A turizás nem a szegények módszere, avagy találd meg magad, találd fel magad!

2024. 06. 12. 19:00

A vásárlói tudatosság és az újra felhasználás ma már nem csak divat, hanem életforma, amely talán a túlélésünk egyik kulcsa is lehet és amely a ruházkodásunkban is szerepet kaphat.

Sokakat még a gondolat is megrémiszt, hogy használt ruhákba öltözzenek, mások számára azonban a turkálóból való ruházkodás a változatosság és a környezetkímélő módszerek remek módja. Ám ennek a ruhavásárlási formának is vannak előnyei és hátrányai, valamint valakinek jobban megy, míg a másiknak kevésbé. Mitől lesz valaki jó turizó?

Vannak a családomban és az ismerőseim között is olyan személyek, akik a turkálás nagymesterei. Bemennek minden terv nélkül és remek termékekkel jönnek ki. Én, aki határozott elképzeléssel megyek be, hogy most bizony keresek néhány jó darabot, szinte mindig csalódottan távozok. Ha mégis veszek valamit, arról később derül ki, hogy nem is igazán tetszik, nem is igazán jó. Miben rejlik a jó turizás titka?

Az egyik és talán a legfontosabb momentum az önismeret. Ha kellően ismerjük magunkat, akkor nem tévelyedünk el a stílusban sem és megtalálhatjuk a megfelelő méretet is. Amikor hadilábon áll valaki magával, akkor hajlamos sokkal nagyobb vagy kisebb méretű ruhákat megvásárolni. Főleg, ha teljesen bízom a szemmértékében és nem próbál, akkor csak otthon döbben rá, hogy teljesen felesleges darabbal tért haza. Vagyis a turiban való vásárlás akkor lehet sikeres, ha időt szánunk arra. Nemcsak a keresgélés során, hanem a próbát sem hagyjuk ki. Ezzel biztosíthatjuk, hogy tényleg a saját ízlésünknek és méretünknek megfelelő darabot vegyünk meg.

A magam fajta nem túl jó turizós többször estem a saját csapdámba. Elhatároztam, hogy turizni fogok és veszek magamnak valamit. Aztán a nagy lelkesedést felváltotta a kétségbeesett keresgélés. Nem lehet, hogy ennyi darab között semmit sem találok!? Így, amikor végre valami tetszetőst találtam, örömmel konstatáltam, hogy mégsem megyek haza üres kézzel. Ám a termék, amit kiválasztottam inkább a „végre valami, még akkor is, ha nem az igazi” kategóriát testesítette meg. Miután hazavittem, kimosva, illatosan magamra vettem és a tükörben megnéztem magamat, akkor vontam le a következtetést: jobb lett volna, ha ott hagyom, mert ezt szinte biztos, hogy nem fogom viselni. És olyanra is volt példa – na jó, nem sokszor -, hogy találtam valamit, de bizonytalan voltam benne, ezért visszadobtam a többi közé. Mire átgondoltam volna, hogy tényleg kell-e vagy sem, addigra már lenyúlták előlem.

A tanulság tehát annyi, hogy ami tetszik, azt azonnal tedd félre és próba után eldöntheted, hogy tényleg veled tart-e haza vagy sem. Ám, ha nem tetszik egy kiválasztott darab, csak azért ne vidd haza, hogy a lelki békéd meglegyen. Ezzel ugyanis nem a tudatosságot képviseled, hiszen feleslegesen adsz ki pénzt. Ha valamibe beleszeretsz, ne csak a méretét ellenőrizd, hanem nézd át varrás mentén és minden máshol is, hogy nincs-e rajta folt, sérülés, szakadás. Ezek közül némelyik könnyen orvosolható, de bizony akadhat olyan hiba, ami rontja a ruha minőségét.

(Forrás: marmalade.co.hu | Képek: Pexels, Pixabay)