A Climate Care számításai szerint az internet éves energia- és karbonlábnyoma 830 millió tonna szén-dioxid, ami nagyjából a globális kibocsátás 2 százaléka. Ez azt jelenti, hogy megegyezik a légi közlekedésével, de hamarosan azt is le fogja hagyni – írta a Greendex. 

2023 elején összesen 5,16 milliárd ember használta az internetet, ami a világ teljes népességének 64,4 százaléka. A felhasználók száma 2022-ben 100 millióval nőtt, a növekedés üteme persze értelemszerűen lelassult.

A világban mostanra csak Dél- és Kelet-Ázsiában, valamint Afrika egyes részein vannak olyan helyek, ahol nincs az embereknek internetelérésük.

Az internethasználatban is a mobilok vezetnek

Európai szemmel talán meglepő, de a mobiltelefonok átvették a vezetést. A világ netezőinek 92,3 százaléka telefont használ, és mobiltelefonon történik a globális internethasználat 56,9 százaléka. A világ gazdagabb, fejlettebb régióban azonban az internethasználat összes idejét tekintve még mindig a laptop és az asztali számítógép vezet.

Egy Google-keresés annyi szén-dioxidot jelent, mint 15 méter autóút.

Honnan származik ez a kibocsátás? Először is a technológiai vállalatoknak hatalmas szervereket kell legyártaniuk, melyek elkészítése komoly erőforrásokat igényel. (És ebbe most nem számoljuk bele az általunk használt eszközöket, laptopokat, telefonokat, ezek markáns környezeti lábnyomát.)

Ezeket a szervereket működtetni is kell, amihez az elektromos áram legtöbbször fosszilis erőműből származik.

Egy hétköznapi Google-keresés nem egyetlen szervert használ, ilyenkor keresztül-kasul halad az információ a szerverek között, és vissza a készülékünkre. A Climate Care szerint egyetlen Google-keresés 0,2–7 gramm közötti szén-dioxid-kibocsátást produkál. 7 gramm szén-dioxid pedig megközelítőig annyi, amennyit egy autó termel 15 méteres útja során. A több címzettnek küldött e-mailek akár 50 gramm szén-dioxidot is termelhetnek.

1 Netflix-rész = 6 perc vízforralás.

Természetesen sok mindentől függ, hogy a felhasznált energia mennyi szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. A Netflix saját becslése szerint egyetlen órányi filmnézéssel kevesebb mint 100 gramm szén-dioxid-egyenértéket termelünk, de pontosabb értéket nem határoz meg. Egy független szervezet becslése szerint az európai átlag 55–56 gramm óránként. Ez nagyjából egy átlagos autóval megtett 300 méteres útnak felel meg. Ez ugyan nem tűnik soknak, de ha a számok mögé nézünk, kiderül, hogy nem is kevés.

A Netflix – amely korlátozza a jelszómegosztást – legfrissebb adatait böngészve láthatjuk, hogy két héttel ezelőtt, csak a top 10 tartalmat globálisan 145 820 000 órán át nézték.

Gyors számítással megkapjuk, hogy egy hét alatt 8020 tonna szén-dioxid került a levegőbe a Netflix használata révén.

A közösségi média uralma

A telefonok dominanciájával párhuzamban a közösségi média is uralja az internethasználatot. 2023 januárjában a bolygó lakosságának közel 60 százaléka, 4,76 milliárd ember használt közösségi médiát.

A TikTok a legszennyezőbb app.

A Bankless Times szerint a TikTok-idő termeli a legtöbb szén-dioxidot. Egy perc a TikTokon 2,63 gramm szén-dioxid-egyenértéket jelent. Ez több mint kétszer annyi, mint az Instagramé (1,05 gramm), háromszor több, mint a Facebooké (0,79 gramm), és ötször több, mint a YouTube-é (0,46 gramm).

Abszolút számokban azonban még mindig a Facebook vezet, hiszen ez a hálózat büszkélkedhet a legtöbb napi aktív felhasználóval: 1,96 milliárddal. Egy átlagos felhasználó naponta 30,1 percet tölt a platformon, ami összesen 46 797 tonna szén-dioxid-egyenértéket termel.

A Facebook és a TikTok annyi szén-dioxidot termel évente, mintha London teljes lakosságát New Yorkba repítenénk és vissza.