Jump to content

Alapvető élelmiszer a múltból

2016. 05. 04. 19:00

Valakivel folytatott beszélgetés során, ha megkérdezzük, hogy mit vásárol az élelmiszerboltban, a kenyér szinte biztosan közötte szerepel. Nem véletlenül, hiszen a legalapvetőbb élelmiszerünk egyike, amely egy konyhából sem hiányozhat.

A föld bármelyik pontjára is jutunk el, a kenyér valamilyen formája megtalálható bárhol. Olykor se ízében, se alapanyagaiban, se formavilágában nem hasonlít az általunk fogyasztott kenyérhez. A sokféle kultúra sokféle kenyérrel kecsegtet.  

A kenyér az egyik legősibb életünk, emellett pedig az egyik legkedveltebb is. Már az időszámításunk előtti időkben is sütöttek kenyeret az egyiptomiak, az ókori görögök pedig kenyerek sokféleségét tették az asztalra étkezésekkor. A legtöbb kultúrában a növények magvait használták fel kenyérkészítéshez. A magvakat megtörték és más alapanyagok hozzáadásával lepényszerűre formázott tésztát sütöttek. Más kultúrákban a kenyér alapanyagát a föld alól gyűjtötték. A manióka például a Brazíliában indiánok ma is kedvelt kenyér alapanyaga, hiszen a gumót lereszelve, liszttel keverve és napon szárítva kapják meg beizsü nevezetű lepényüket. Európában főleg lisztből és rozsból készítik a kenyeret, máshol a világban pedig készülhet kukoricából, zablisztből és rizslisztből is. A franciák bagettje világszerte ismert, de ugyanígy tudja majdcsak mindenki, hogy mi a pita. Más kenyérfajták azonban a fülnek is idegenül hangzanak. A chapati az indiaiak kenyere, azaz lepénye, amelyet bő olajban sütnek ki, úgy, mint mi a fánkot. Az oroszok fekete kenyere a barna rozslisztről kapta nevét.

A magyarok már a honfoglalás idején is fogyasztották a kenyeret, éppen emiatt már megindult a gabonatermesztés is. Maga a kenyér is egy ősi jövevényszó, amely nem a mostani értelemben vett, kelesztett kenyeret jelentette, hanem kásaféle volt. A honfoglalás kori magyarok számára a kenyér még csak lepényt jelenthetett. A XVI. századtól megindult a gabonatermesztés, így aztán már elkezdődhetett az, amikor a családok saját maguk készítették el kenyereiket.

A szeletelt kenyeret Amerikában hozták forgalomba, de a második világháború idején betiltották, mert nehéz volt csomagolni, ráadásul spórolni kellett a zsírpapírral, amelybe a kenyeret tekerték. A szeletelt kenyér betiltásával a katonák étkeztetésének költsége is kevesebb lett. Ez azonban közfelháborodást váltott ki, így a szeletelt kenyér betiltása csak másfél hónapig volt érvényben.
A radír feltalálásáig kenyérgalacsinnal szabadultak meg a nem kívánt vonalaktól, írásoktól.
A gabonaszemek őrlésének technikáját Mechwart András forradalmasította. Nemcsak világhírnévre tett szert a magyar feltaláló, hanem a gabonaőrlés is felgyorsult. Nem véletlenül alakultak ki ünnepek a kenyér köré.

(Forrás: ethnicspoon.com, exportersindia.com/képek)