Jump to content

A bioetika fényében vagy árnyékában

2015. 09. 21. 16:00

A technikának és az orvostudománynak köszönhetően már a sejtek belsejébe jutva, azokat boncolgatjuk, tanulmányozzuk. A genetikai kutatásoknak azonban vannak bioetikai vonatkozásai is.

Sokat hallunk mostanság a génmódosított növényekről, állatokról. A biotechnológia azt jelenti, hogy új vegyületeket, gyógyszereket, anyagokat hoznak létre, és ez a technika alkalmas arra is, hogy állati és növényi génmódosított szervezeteket hozzanak létre. Erre azért van szükség, hogy minél nagyobb mennyiségben tudják előállítani az adott szervezetet, valamint azok minőségét is lehet javítani. Csakhogy könnyen át lehet esni a ló túlsó oldalára, ha ezeket a folyamatokat minden ellenőrzés, kontroll nélkül hajtják végre, ugyanis egészségügyi és ökológiai károkat is okozhatnak vele. Vajon hol a határ?

A géndiagnosztika is folyamatosan fejlődik, és a fejlődő technika használatával gyorsan és nagyon pontosan tudják azonosítani a szakemberek, hogy milyen betegségről, fertőzésről van szó. Az orvostudományon kívül más ágazat is hasznosítani tudja ezeket az eljárásokat, úgymint például a kriminalisztika. Megjelent a bioinformatika is, amely segítségével a kutatók beléphetnek a DNS-adatbázisba és így is kutathatnak. Ez a fejlődés nagyon jó, csakhogy jogi és etikai kérdést vet fel az orvos és az alany számára is. Nehéz helyzetben is vannak az orvosok, hogy mit és mikor mondja el a betegnek, vagy a hozzátartozóknak. A génterápiák alkalmazásával, a génmanipulációval is ingoványos terepen járunk. Génterápiának nevezik azt, amikor génátvitel segítségével egy betegséget megelőznek, vagy meggyógyítanak.

Az orvostudomány területén maradva egyetértés van abban, hogy a genetikai eszközökkel lehet gyógyítani és szabad is. Ám a képességek javítása nem megengedett.

Biobankokban őrzik az élőlényekből vett biológiai mintákat, ennek értelmében az emberi biobankokban emberi mintákat tárolnak, amelyekről tudják, hogy kié, azonban anonim módon tárolják azokat. A minták nyilvántartási számot kapnak és számítógépen vannak rendszerezve az adatok, amelyekhez szintén szigorúan szabályozott rendszeren át lehet hozzájutni. Az ilyen bankok léte fontosak a tudományos kutatásokhoz, felgyorsítják azokat. A genetika kutatását és annak alkalmazásait szabályozni kell úgy, hogy figyelembe vegyék a kulturális különbségeket, és egységes szakmai-etikai szabályokat érvényesítsenek.

(Kép forrása: nature.com)