Jump to content

Miért csókolózunk a fagyöngy alatt?

2014. 12. 24. 11:09

A fagyöngyből készült koszorú alatt szabad a csók, de vigyázzunk, ez csak akkor hozhat jó szerecsét a kapcsolatunkra, ha még találhatók az örökzöld növényen bogyók!

A karácsony egyik legnépszerűbb díszítőeleme a fagyöngy, mely örökzöld, félparazita életmódú növény. Leggyakoribb gazdanövényei az almafa, a nyárfa, a fűzfa és az akác. Azonban nem elég, hogy a fagyöngy valójában egy élősködő növény, mely más fák nélkül nem élhetne meg, de ráadásul tápláléka egy részét a faágak közé esett madárpotyadékokból nyeri. Mégis, hogy válhatott ez az első pillantásra cseppet sem szimpatikus növény a karácsonyi romantika fő szimbólumává?

A fagyöngy hatalmas népszerűsége még az ókori görögökig nyúlik vissza, akik a növényről úgy tartották, igazi afrodiziákum, azaz hatékonyan serkenti a nemi vágyat. Ezen felül azt gondolták, a fagyöngy elősegíti a termékenységet és használatával az örök életet is el lehet érni.

Egy ősi babilóniai legenda szerint az egyedülálló hölgyek úgy találhattak rá az igaz szerelemre, hogy a szerelem istennőjének temploma ajtajában várakoztak, ahol az ajtó fölé egy fagyöngykoszorú volt akasztva. Igaz, ebben az időben még nem csattantak el csókok a koszorú alatt, ekkoriban ugyanis nem volt szokás csókkal kifejezni az érzelmeket.

Sok skandináv szokás is kötődik a fagyöngyhöz, például az, amely szerint ha ellenséges csapatok találkoztak a fagyöngy alatt, akkor egy napra fel kellett függeszteniük a csatározást. Ezért is tettek az emberek a házuk ajtajaira fagyöngyből készült koszorúkat, hogy így őrizzék meg otthonuk békéjét. Később a karácsonyi hagyománynak ezen szokás útján vált részévé a fagyöngykoszorú.

A ma széles körben elterjedt tardíció, mely szerint a fagyöngy alatt szabad a csók, a 18. századi Angliára vezethető vissza. Ekkoriban lett népszerű ugyanis, hogy fagyönggyel is ékesítsék a karácsonyfát. Ha egy párocskát azon kaptak, hogy a fagyöngy alatt áll, akkor meg kellett egymást csókolniuk, ha a fagyöngyön még voltak bogyók. Minden egyes csóknál azonban egy bogyót le kellett szakítani a koszorúról. Az utolós bogyó után a fagyöngy elvesztette azon tehetségét, hogy jó szerencsét hozzon a házasságokra és a kapcsolatokra, így innentől már csak balszerencsét jelenthetett azoknak a pároknak, akik a bogyótlan koszorú alatt találták hirtelen magukat.

(Kép: mademan.com)