Jump to content

Mi fán terem a szilveszter?

2015. 12. 31. 10:00

Évszázadok óta ünnepeljük, tűzijátékkal búcsúztatjuk, nagy fogadalmakkal várjuk hajnalát. De vajon honnan erednek ezek a szokások?

Az ünnep névadója a IV. században élt Szent Szilveszter pápa, vagyis egész pontosan az ő emlékére keresztelték az év utolsó napját Szilveszterre, mivel aznap halt meg. A szilveszterhez köthető mulatságok, zajkeltés, evészet-ivászat évszázadok alatt alakult ki. Elsőként a rómaiak búcsúztatták hatalmas ünnepség közepette az óévet és köszöntötték evéssel-ivással az újévet. Tehát a hajnalig tartó vigadás a római szaturnálikból hagyományozódott ránk. A konkrét időpont rögzítése, azonban XII. Ince pápához köthető, aki 1691-ben megszabta, hogy mikor kell az óévet búcsúztatni és mikor kell az újévet köszönteni. Korábban ezek az ünnepségek mindig más napra estek. Volt, hogy karácsony napján zajlott az újévi mulatozás, vagy éppen vízkeresztkor.

A szilveszterhez és az újévhez kapcsolódóan rengeteg babona és néphiedelem tartozik. Ezekből nőtte ki mára magát az tűzijáték a fogadalmak és az evéssel kapcsolatos szokások.

Szilveszter napján a néphiedelem úgy tartotta zajt kell kelteni, hogy az ártó, gonosz szellemeket távol tartsák a hangoskodással. Mára a duda, ostor, kolomp általi keltett hangos zajokat átvette a petárda, a tűzijáték, és a szokásos zajos eszközök.

A fogadkozás eredete is egy évszázadokig élő néphagyományra vezethető vissza, ugyanis az év első napján a vidéken és városban élők körében, egyaránt fontosak voltak az újévi köszöntők. Ezek mindig pozitív tartalmúak voltak. Innen eredeztethető a fogadalomtétel is, melynek az volt a célja, hogy meghatározza, befolyásolja az újév történéseit.

Ahogy az élet minden területére, az újévi menüre is bizonyos kritériumok vonatkoztak, és vonatkoznak a mai napig, legalábbis a babonának hívő háztartásokban. Mivel a szilveszteri és újévi menüt nagyban meghatározták a vagyon gyarapodásához kapcsolódó hiedelmek, ezért nem mindegy mi kerül az asztalra.
Tilos e két napon enni csirkét, mivel az kikaparja a szerencsét, és pulykát sem ajánlatos, mert az állítólag mérget hoz a házhoz. A hal sem jó választás, mert a babona szerint elúszik vele a háziak szerencséje.
Amit viszont szinte kötelező enni, az a lencse. A hagyomány szerint, aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája.
A rétes is fontos szerepet kap ilyenkor, mert akárcsak a rétestésztát, a gazdagságunkat és egészségünket is hosszúra nyújthatjuk vele. Tehát minél gazdagabb a töltelék a rétesben, annál bővebben méri a boldogságot az ég az új esztendőben.
Régi szokás az egész kenyér megszegése is, ami azt szolgálja, hogy az új évben mindig legyen kenyere a családnak.
A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát ne habzsolj mindent be, mint karácsonykor!

+ 1 babona: Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődni fognak. Úgyhogy jól vigyázz, mit teszel idén január elsején!

 

Fotó: visitinharghita.ro