Sokaknál csapja ki a biztosítékot annak ténye, hogy egyes országokban még mindig azért tartanak kutyákat – most a tartási körülményekre nem is térnénk ki -, mert az állatokat ugyanúgy levágják és elfogyasztják, akárcsak mi a marhát, sertést, egyéb négylábú haszonállatot. A kutya az ember hűséges barátja és társa, ezért is bánunk velük családtagként. Elfogyasztásuk teljességgel elképzelhetetlen, a kultúránkba bele sem fér, talán soha nem is tartozott bele. Mitől normálisabb az, ha a disznó belébe töltjük a saját húsából készült húsokat és kolbászként, hurkaként fogyasztjuk?

Minden a kultúránktól, szokásoktól függ. Következzenek olyan ételek, amelyek számunkra idegen, bizarr és akár elképzelhetetlen is.

Ha már házi kedvencekről volt szó, hazánkban is kedvelt kisállat a tengerimalac. Ez a bájos kis rágcsáló könnyen kézhez szoktatható, bújós pajtása lehet a gyerekeknek. Egyértelműen ketrecben a helye háziállatként és nem a tányérunkon. Vannak helyek, ahol olyan általános ételnek számít, mint idehaza a csirkehús. Ecuadorban és Peruban szívesen fogyasztják.

És ha már rágcsáló, akkor ott van a patkány is. A számunkra kártevőként szereplő, hosszú farkú patkány egyáltalán nem kedvelt a házak körül. Talán össze se szorul a torkunk, ha arról szerzünk tudomást, hogy Vietnámban elfogyasztják őket. Viszont az undor eluralkodhat bennünk annyira, hogy eszünk ágában sincs még csak belegondolni a patkányhús fogyasztásába.

Bizonyára nagyon sokakból szintén undort váltanak ki a rovarok éltükben és holtukban egyaránt, így éteként sem szívesen találkoznának velük a tányérukon. Az amúgy kiváló fehérjeforrásként szolgáló bogarakat, férgeket kisütve vagy akár nyersen is fogyasztják Indonéziában, Thaiföldön, Mexikóban, Afrikában is.

Míg a soklábú rovarok látványa és ételként tálalása is borzasztó egyeseknek, másoknak a hüllők és kétéltűek okoznak legalább ekkora traumát. Egyes hazai éttermekben ugyan készítenek békacombot, de kevés étlapon szereplő fogás. Nem véletlenül. Peruban pedig megnyúzzák és löttyöt készítenek belőlük, amelynek fogyasztása után különleges erőt képzelnek maguknak itt és ott.

Ázsiában nem ritka, hogy szárított gyíkot esznek, méghozzá nyársra húzva. Ami nálunk saslik, az náluk gyík.

Kapaszkodj meg! Élő állatot is fogyasztanak valahol. Ugye, hogy totálisan hajmeresztő és elképzelhetetlen? Pedig Japánban van egy halfajta, az ikizukuri. Szerencsétlent élve kifilézik fogyasztás előtt és már nyelhető is.

A tenger gyümölcseit nem is mindenki kedveli, de még inkább elmehet a kedvünk akkor, ha megtudjuk, hogy Dél-Koreában például élve próbálják meg lenyelni a sokkarú jószágot, a polipot. Az élő állat küzd a megmaradásért, és jól funkcionáló tapadókorongjait is bevetheti a torokból való kijutáshoz. Még a gondolat is borzasztó, de akár fulladást is okozhat a menekülő polip.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!