Jump to content

Nem barát, hanem gyerek

2020. 04. 22. 19:00

Kétféle szülő létezik. Az egyikük barátként is kezeli a gyermekét, a másik azt vallja, hogy nem a barátja saját gyermekének.

Minden szülő vágya, hogy a lehető legjobb kapcsolatot építse ki gyermekével. Már a várandósság idején dédelgetjük azt, hogy szeretgetjük, babusgatjuk kicsinyünket, ameddig csak hagyja, és amikor a tinikorba ér majd, barátként oszt meg velünk minden titkát. Sőt, azokat a vélt vagy valós hibákat, amelyeket velünk szemben követtek el a szüleink, azt messziről el fogjuk kerülni.

Nagyon szép gondolatok ezek, azonban a jelenünkben élve és a múltba visszatekintve sem így cselekszünk. Kamaszkorunkban, még ha nagyon jó kapcsolatot ápoltunk is a szüleinkkel, bizony voltak olyan titkaink, amelyeket a barátok ismertek csak, de a szülők nem. Most, felnőtt fejjel belegondolva, szülői mivoltunkban is vannak olyan dolgok, amelyeket nem osztunk meg a gyerekekkel. Nemcsak azért, mert intim, túl sikamlós, hanem ekkora terhet nem raknánk a gyerekek vállára még akkor sem, ha megértené, hogy miről van szó. Olyan arany középutat szükséges megtalálni, amely az őszinteségen, a szereteten alapul, és a gyermek bármilyen problémájával meg mer közelíteni, tanácsért is a szülőhöz mer fordulni.

Nem egészséges szülő-gyermek kapcsolat az, ahol ezek a szerepek megcserélődnek. Annak a gyermeknek elveszik a gyerekkorát, akire túl korán talál rá a család vezetése. Mindegy, hogy érzelmileg vagy fizikálisan terhelődik meg így egy gyermek, az nem egészséges. Egy ilyen esetben a szülő elfelejtheti, hogy az, aki a családot vezeti, ellátja, gondoskodik róla, még gyerek, amelyik pozíciójában ugyanúgy meg kell felelnie (tanulás). Ha így kell élnie egy gyerkőcnek, a szülő hamar elfelejti, hogy a gyermekéről van szó, és inkább barátként fogja kezelni, aszerint tekint rá.

Természetesen nagyon fontos a meghitt, jó és őszinte kapcsolat kialakítása gyermekeinkkel, de azt úgy kell megvalósítani, hogy nem telepszünk bele teljesen a magánéletükbe – ez főleg kamaszkorban kezd megnyilvánulni -, hanem hagyunk nekik elég teret, de bárminemű problémával nálunk, szülőknél nyitott ajtóra találnak.

A gyermeked nem a barátod, de nem is egy felnőtt, akinek minden olyanról tudnia kell, amely túlságosan terhelő rá nézve. A házimunka elvégzése a gyerkőc korához mérten igenis szükséges, de meg kell tartani az egyensúlyt a gyermekkor és a felnőttkorra felkészítésben is.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: marmalade.co.hu | képek: pixabay.com)