Édesanyák egy részének kijut a „jóból”. Elmondások alapján kapunk valamiféle képet arról, hogy egy csecsemővel akkor is másmilyenek az éjszakák, ha a baba nyugodt, jó evő és alvó. Koruknál és gyomruk méreténél fogva azonban a pici babákat néhány óránként meg kell etetni, amely nemcsak a nappali időszakot, de az éjszakát is magába foglalja. Napközben nem sok édesanyának van arra lehetősége, hogy lepihenjen. Az éjszaka lenne arra való, hogy teste regenerálódjon, de egy kisbaba mellett ez nehéz. Friss anyukakánt alig várjuk, hogy gyermekünk végre átaludja az éjszakát, és sokak esetében ez álom marad. Legalábbis sokáig csak álomként dédelgetik magukban. Kiváltképp akkor figyelünk fel arra, hogy a mi életünk mennyire más, mint a többieké, ha a környezetünkben arról áradoznak a hasonló korú gyermekek szülei, hogy az ő babájuk milyen jó alvó. Az édesanya így friss, fitt, szeme alatt egy kicsi karika sincs és másnap is mosolyogni tud a világra. Mi pedig azt érezzük, hogy ha pálcikával támasztanánk ki a szemeinket, akkor is valószínűleg összetörnénk szemhéjunkkal azt, annyira álmosak, fáradtak vagyunk, és így a mosoly sem őszinte az arcunkon – feltéve, hogy egyáltalán magunkra tudunk ölteni némi vigyort.
Amikor rádöbbenünk, hogy másnak mennyire jól megy az alvás, és nekünk mennyire nem, akkor elgondolkodunk azon, hogy vajon a gyerkőc alvászavaros? Netán már rögtön a legelején mi rontottuk el a gyereknevelést? Elkezdődik a nyomozás, amely arra irányul, hogy megtaláljuk, a mi babánk miért nem alszik?
Gondolkodjunk csak józanul. Még ha egy felnőtt nyolc órát is alszik éjszaka, azt sem egyforma szinten teszi, hiszen nagyjából három órás ciklusokban tör ránk a mélyalvás, majd követi a felszínesebb alvási fázis. Ez utóbbi állapotban bármilyen kisebb zajra azonnal felébredhetünk. Pontosan így alszanak a babák is annyi különbséggel, hogy az ő alvási ciklusuk még rövidebb, körülbelül 45 percesek. A felszínes alvási periódusba érve könnyebben felébrednek bármire. Arra, hogy éhesek, hogy szomjasok, hogy fáj a hasuk, fáj az ínyük fogzás esetén stb. Az éjszakai alvás mégis mélyebbnek mondható, mint a nappali. Az is előfordul, hogy egy felszínes alvási szakaszban valami felébreszti a babát, de magától, anyai simogatás, ölelgetés nélkül is képes visszaaludni éjszaka. A nappali alvás azonban nem olyan mély, így felébredni is gyorsabban megy.
Teljesen természetes, hogy a pici babák bizonyos időközönként felébrednek. Ha a mélyalvási szakasz végéhez érnek, mindenképp felkelnek. Amennyiben nincs semmi zavaró ok, úgy vissza is tudnak aludni, ám ha valami zavarja álmukat, akkor azt sírással, nyöszörgéssel jelzik. Egyfajta segítségkérés ez a babától a szülők (leginkább anya) felé. Nyugtalan, mert megéhezett. Nem tud aludni, mert kellemetlen érzés az, hogy nő a tejfogacska. Hiába nem látszik semmi a baba ínyén, annak áttörése előtt hetekkel megzavarhatja a baba álmát. Jellemző az édesanyákra, hogy túlféltik gyermekeiket, ezért fürdés után alaposan felöltöztetik kisbabájukat. Könnyen lehet, hogy túlöltöztetjük a picit, és még a lakásban lévő hőmérséklet is magas a nyugodt alváshoz. Ébredéshez vezethet a szomjúság, a betegség, de akár a lelki eredetű problémák is kihatnak a kicsi alvására. Ha túl sok tiltás, belső frusztrációt él meg egy nap kisbabánk, az alvás minőségére is kihat. Pontosan úgy, ahogy velünk is megtörténhet.
