Jump to content

A leleplező pszichológia – 1. rész

2017. 04. 30. 17:00

Emberek vagyunk, és úgy hisszük ismerjük magunkat, a másikat. Többen meg vannak arról győződve, hogy értenek más ember nyelvén, jó emberismerők, na és persze magukkal is tisztában vannak. Még lehet nekik is meglepetést okoz a pszichológia.

A pénz nem boldogít (akkor nem is, ha nincs). Természetesen nem is minden a pénz, pláne, ha valamit úgy vesznek nekünk minden érzés nélkül, de egy tanulmány szerint, ha valakire többet költesz, attól egyre boldogabb leszel. Már csak azt kell megválogatnunk, hogy kire éri meg minél többet költeni.

A depresszió ma már népbetegség. A stressz napi szinten jelen van az életünkben. Aki azonban valamilyen vallás híve, imádkozik rendszeresen, az sokkal nyugodtabb, a stresszt is könnyen viseli és kezeli.

Ahogy a rosszkedvű ember is hat a másikra, úgy a vidám is. Ha vidám emberekkel vagy egy társaságban a te hangulatod is sokkal jobb lesz akkor is, ha indok sincs arra. Éppen ezért kell olyan emberekkel körülvenni magunkat, akik nem húznak le magukkal a mélybe.

A hatóanyag nélküli szereket palecbónak nevezzük. De azt tudtad, hogy van placebo alvás is? Vagyis elhiteted az agyaddal, hogy alszol, és az agy tényleg úgy értelmezi. Ha pedig be tudjuk az agyunkat úgy csapni az alvással, akkor érdemes mosolyogni, akkor is, ha nincs rá okunk. A mosolygástól ugyanis boldogabbnak érezzük magunkat. 

Mindenkinek voltak gyermekkori barátai, akivel az idők során akár teljesen elveszítették egymást. Van, akit élete végéig elkísér egy igazi gyermekkori barát. Amelyik barátság azonban 16 és 28 éves korunkban köttetik, az sokkal esélyesebb arra, hogy hosszú távra szóljon.

A digitális világ rovására lehet fogni, hogy egyre hanyagabb a kézírásunk. Még a betűk kanyarítása is nehezebb azoknak, akik sokat ülnek számítógép előtt és azon alkotják szövegeiket. Mindemellett van, akiknek alapjában véve hanyagabb a kézírása, és ez nem a technika miatt van így. Aki ugyanis okosabb, annak a gondolatai is gyorsabban cikáznak és az írással nem biztos, hogy tudja követni gondolatait, ezért hanyagabb.

Bármennyi pénze lehet az embernek, ha azt nem úgy költi el, hogy élményeket is gyűjtsön. Ha csak tárgyakat, ingatlanokat halmoz fel, akkor semmit nem érő a vagyon, nem is él igazán. Ha azonban a pénzt úgy forgatjuk, hogy a normális életvitel mellett jusson olyanra is, amellyel élményekre tehetünk szert, az boldogsággal tölt el. A szó szoros értelmében, mert valóban boldogsághormon árasztja el a testet. Egy tárgy megvétele is okozhat ilyet, de amint megszereztük, azonnal, vagy nagyon hamar elillan a boldogság. Az élmények tartósabbak, mert bármikor felidézzük magunkban, újból átéljük, és újból boldogságot érzünk.

Az optimizmus nagy erény, és irigylésre méltó, ha valaki a legrosszabb helyzetben is megtalálja azt a reménysugarat, ami kirángatja a rosszból. Azt várnánk, hogy az ilyen optimista személyiségek a stresszhelyzetre is jól reagálnak, csakhogy ne így van. Az optimista emberek általában nem tudják kezelni a stresszes helyzeteket.

Sokak érzik magukat kialvatlannak, nyűgösnek. Még a megfelelő mennyiségű alvás mellett is álmosnak érzik magukat. A boldog embereknek jóval kevesebb alvás is elég, és akkor is kipihenten ébrednek.

(Forrás: marmalade.hu | study.com, ryerson.ca, giphy.com/képek)