Még a legkeményebb lelkületű emberekre is hatással vannak a virágok. Ha nem is teszi szóvá az ember, de magában biztosan morzsolgatja a szavakat, amellyel az illatos, színpompás növényeket illeti.

Hamvas Béla: A babérliget című könyvében arra igyekszik választ adni, hogy milyen belső hatások késztetik arra az embert, hogy a természetes helyéről otthonába vigye a virágokat. A szerző szerint a virágokat a lélek szedi. A virágokkal való erős kötődésünket és kapcsolatunkat mi sem bizonyítja jobban, hogy számos név virágnévből alakult személynévvé. Főleg a női nevek között találhatók virágnevek, amelyeket gyakorta használunk is. Ilyen az Ibolya, az Erika, a Viola, a Rózsa, a Piroska is, de férfinevek között is találunk néhányat, úgymint Jácint, Nárcisz.

Annyira magával ragadja egy virágos rét látványa az embereket, hogy egyáltalán nem kétséges, onnan begyűjtünk néhányat. Gondolkodás nélkül esünk neki egy maréknyi gyenge és védtelen virág leszedéséhez. Tudjuk, hogy ezzel lényegében halálra ítéltük magát a virágot, de ezzel mit sem törődve vesszük magunkhoz. Azzal is tisztában vagyunk, hogy vázában tartva csak néhány napig tudunk bennük gyönyörködni, mégis megtesszük.

Ki vagyunk már éhezve a téli, sivár időszak után a napfényre, a madárcsicsergésre és a növények virágzására, a virágok nyílására. A tavasz legalább olyan színpompával rukkol elő, mint ahogy az ősz. Ám míg az ősz felkészülés a hideg évszak fogadására, amely komor időszakot tartogat, addig a tavasz a megújulás lehetőségével kecsegtet. Még szép, hogy annyira várjuk.

A tavasz hírnökének tekintik a hóvirágot. Sokszor még a havas talajból dugja ki virágait, de már akkor is jó érzéssel tölt el egy hóvirág látványa. Ez a növény ma nem védett hazánkban, de más országokban az. A tömeges gyűjtése érzékelhetően megcsappantja az állományt. A védelmet élvező növények nem véletlenül állnak oltalom alatt. A virágot leszedők nagy kárt tudnak okozni, de nem csak a leszedésükkel, hanem autóval, bármilyen más járművel is letarolhatják a növényeket. Minden tavasszal számolni kell azzal, hogy megjelennek védett növényeket árusítók. Amíg valaki csak meglepni kívánja az oltalom alatt álló növénnyel társát, addig az árusító anyagi haszonhoz kíván hozzájutni. Azonban mindkettő nagymértékű pusztítást okozhat a vadvirágok életében.

Hamvas Béla soraival zárva: „A virágot a lélek szedi. A virág az egyetlen kép a földön, amiben a lélek önmagára ismer.” Hagyjuk a természetben, és inkább ott időzzünk el többet, mintsem leszakítsuk azokat.