Jump to content

Önértékelésünk érdekében

2015. 09. 25. 10:00

Jó érzéssel tölt el bennünket, ha valakihez viszonyítva valamiben jobbnak érezzük magunkat. Saját képességeink és adottságaink megítélése attól függ, hogy hogyan látjuk magunkat a többiekhez képest.

A közösségekben való jelenlétünk határozza meg azt, hogyan látjuk saját magunkat. Az önértékelés, az énkép a közösségben alakul ki, hiszen máshoz hasonlítjuk magunkat, máshoz viszonyítva állapítjuk meg saját magunkról, hogy magasabbak, vagy alacsonyabbak vagyunk a másik személynél stb. Attól függően, hogy milyen az adott közösség, amely állhat a családtagokból, munkatársakból, osztálytársakból stb. óhatatlanul is összehasonlítjuk magunkat a többiekkel. Ezáltal saját magunk megítélése folyamatosan változik. A legjobban akkor érezzük magunkat, ha valakinél jobbnak, szebbnek, okosabbnak érezzük magunkat, de ez csak abban az esetben működik, ha tényleg úgy ítéljük meg, hogy valamiben kedvezőbbek vagyunk adott társunknál. Ez örömmel tölt el bennünket. Az összehasonlítás jelen van mindennapjainkban úgy, hogy nem is vagyunk feltétlenül ennek tudatában.

Nem mindegy azonban, hogy kihez hasonlítjuk magunkat, ugyanis a célszemélytől függően változik jó vagy negatív irányba saját önértékelésünk. Figyelembe kell vennünk összehasonlításkor azt, hogy kinél vagyunk előnyösebb helyzetben, és kivel szemben maradtunk alul. Ha ugyanis egy átlagos testalkatú nő egy topmodellhez méri magát, csúnyának, kövérnek érezheti magát, de egy hozzá hasonlóan átlagos másik nővel mérettetik meg, akkor egész más képet kap magáról. Egyszerűnek tűnik, de a lelkekben zajló csaták olykor mégsem ilyen letisztultak bennünk.

Hogy képet kapjanak erről tudományos értelemben is, 194 egyetemistát vontak bele abba a kísérletbe, amelyben a társas összehasonlítást figyelték meg. A fiataloknak 25 rövidke videót kellett megnézniük, amelyekben egy személy egy kijelentést tett. A diákoknak azt kellett eldönteniük, hogy igaz vagy hamis volt-e a kijelentés. A jelenlevő egyetemisták egy részének azt mondták, hogy az előtte lévő jobban teljesített, a másik részének pedig azt, hogy az átlag alatt teljesített, majd a diákoknak megmondták saját eredményüket. Végül egymást kellett megítélni. Kiderült, hogy ha egy erős egyetemista társuk teljesített gyengébben, az kevésbé viselte meg őket, mintha egy gyengébb teljesített jobban. Akik úgy tudták, hogy előzőnél jobban teljesítettek, azok egyáltalán nem vették figyelembe a másik adottságát, képességét.

Apró trükkök segítségével tartjuk szinten pozitív énképünket, így törekszünk a kudarcot elkerülésére.

(Kép forrása: thesensemakers.com)