Jump to content

Szeretnénk, ha szeretnének

2019. 01. 24. 19:00

Talán mindenkiről elmondható, hogy szeretnénk, ha szeretnének, ám az, hogy hogyan ítélnek meg mások, függ saját magunk személyiségétől, viselkedésétől, és persze mások megítélésétől is.

Az egyértelmű, hogy nem szerethet mindenki, ahogyan számunkra is vannak olyan személyek, akiket akkor sem szívlelünk, ha semmi rosszat nem tettek nekünk. Ez a megítélés származhat a látvány alapján, esetleg leszűrhetjük hallottak alapján is, hogy számunkra az illető unszimpatikus akkor is, ha soha egy rossz szót nem szólt hozzánk. Ilyen van, emberek vagyunk és gyarlók. Ezért szokták azt mondani, hogy ne ítéljünk elsőre. Mindenkit el kell fogadnunk olyannak, amilyen, legfeljebb, ha nem szívleljük társaságát, akkor arrébb megyünk.

Márpedig, ha mi lehetünk így személyekkel, akkor rólunk is gondolhatnak negatív dolgokat megítélés, hallottak alapján. Nem lehetünk mindenki számára nagyon kedves személy, azonban ha azt szeretnénk elérni, hogy normális keretek között bánjanak velünk, akkor nekünk is úgy kell viselkednünk.  

Első lépésben azt kell megtennünk, hogy többet mosolyogjunk. Ez a saját lelkületünkre is nagyon hatásos lehet, hiszen, ha rámosolygunk másokra, olyan önkéntelen folyamatokat indít el ez idegenekben is, amely ugyancsak a mosolyhoz járul hozzá. Az embert jó érzéssel tölti el, ha mosolyognak rá, de ehhez adni is kell. Természetesen az legyen természetes. A magunkra erőszakolt, mímelt vigyorgás inkább ijesztő, mintsem mást is mosolyra csábítanánk.

A legjárhatóbb út az őszinteség, és az egyenesség. Ebben azért megengedett némi finomítás, de az sose a valóság tudatos torzítása legyen, csupán finoman mondjuk meg a véleményünket. A jópofizás amúgy is átlátszó és a jó emberismerők azonnal megérzik, hogy belülről bűzlik valami. Hagyjuk el ezt.

Azt szokták mondani, hogy úgy cselekedjünk másokkal, ahogyan szeretnénk, hogy velünk is viselkedjenek. A mosoly tehát jó irány, és a megjátszás a következő lépés, de sokat tudunk azzal tenni, ha nem várjuk mindig, hogy mások közeledjenek hozzánk, hanem mi is keressük a társaságot.

Azt szeretnénk, hogy figyeljenek ránk, hogy meghallgassanak, de ehhez az is kell, hogy észrevegyenek. Éppen ezért húzzuk ki magunkat, amely jót tesz a tartásunknak, mind fizikai, mind emberi értelemben is. Magabiztosságot mutat, ha nem lehorgasztott fejjel és görbe hajol háttal mozgunk, hanem érdeklődést kifejező tekintettel, kedves mosollyal és magabiztossággal keressük mások társaságát legyen az egy idegen közeg vagy a munkahelyünk.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: marmalade.co.hu | képek: pixabay.com)