A folklórban eleinte a májusfa-szertartás és májusfa-tánc a megújuló élet szimbóluma volt, csak később vált a tavaszköszöntés és a termékenység jelképévé, melyet szerelmi ajándékként, a szexualitásra is utalva állítottak a legények a kiszemelt lányoknak.
A skandináv mitológia például egyenesen fallikus jelképnek tekinti a májusfát. De a középkori angol falvak is vetélkedtek, melyikük tud magasabbat állítani, majd termékenységi mágiára utaló táncot jártak a májusfa körül. Ezt követően a szertartáson résztvevő táncosok a faágakról földig leérő szalagokat szép mintákba fonták össze. A bajoroknál a májusfa a függetlenséget, a jómódot és a település erejét szimbolizálta. A virágokkal, pántlikákkal, szalagokkal, koszorúkkal teliaggatott fákra olykor koronát is tettek, hogy az ősi mitológia szerint a fa megőrizze erejét, termékenységét. A fa rúdja a természet férfi, míg a rajta lévő díszek a női princípiumra utaltak.
Magyarországon a XV. századból tesznek említést májusfa állításáról. A csinosabb lányok több májusfát is kaphattak, de voltak, akik szomorkodtak, mert egy sem állt a kertjükben. Több helyen csak komoly udvarlók állíthattak, s utána a lány családja vendégül látta az ifjút. Sokféle májusfa-változat ismert, de az egyik legszebb, ha fehér virágú a fa, ami a lányok szüzességét, tisztaságát jelképezi. A májusfák alatt táncra perdültek a jelenlévők, és ügyességi versenyekre is sor került. A leggyakoribb erőfitogtatás, amikor a legények felmásztak a lehántolt kérgű májusfákra, amelyek tetejéről próbáltak lehozni egy-egy szalagot, édességet, palackos italokat vagy selyemkendőt. A legények vendégül látása után a lakomát a májusfa körbetáncolása, majd kidöntése követte.
A májusfa-állítás az utóbbi évtizedekben hihetetlenül átalakult, vajmi kevés köze maradt az egykor volt szerelmi vallomásnak. Manapság már leginkább közösségi esemény, egyes helyeken a gyerekek dolga feldíszíteni a fát. Sárváron például idén Guiness-kísérletként 25 májusfát állítanak fel a Várparkban.
(forrás: erzsebetrosta.hu)
(fotó: mek.oszk.hu)
