Az előző részben már jócskán a határokat feszegettük a kukacos sajttal és a burgerrel, de ezt még tetéztük a denevérlevessel. Készüljetek fel gyomorilag is, hogy a folytatásban is hasonló ínyencségekkel fogtok találkozni.
A tenger gyümölcseit, vagyis a tengeri állatokból készített ételeket sokan megkóstolják, és többen közülük meg is kedvelik ezeket. A tengerparti nyaralásból sokan ki nem hagyják, de csak kevesen kapnak kedvet arra, hogy a polip még ficánkolva kerüljön a szájába. Márpedig Dél-Koreában a sannakji olyan étel, amelyet a polip karjaiból készítenek el. Az állat karjait levágva, azok még tekeregnek a tányéron, de nem csak ott, hanem az ember szájába is feltapad, akár fulladást is okozva. Valószínűleg nem hoztunk lázba ezzel senkit.
A főemlősökre úgy tekintünk, mint az emberhez nagyon közelítő állatok. Emiatt nem is tekintünk rájuk úgy, mint étel. Egyes afrikai törzsek a majom agyvelejét szívesen fogyasztják. Igazi csemegeként fogyasztják, csakhogy veszélyes az AIDS vírus terjedése miatt is, valamint az orvvadászat mértéke is megnőtt. A már amúgy is veszélyeztetett majomfajokra csak a bajt hozzuk.
Délkelet-Ázsiában is sok olyat fogyasztanak, amelyet mi nem is gondolnánk ehetőnek. Ilyen a kacsaembrió is. A balut nem más, mint a kikelés előtt lévő, kifejlett kacsaembriót tojásostól megfőzik, és rendszerint reggeliként szolgálják fel. A főtt tojásnál is lehántják a héjat, a balut esetében is ez igaz. Csakhogy itt nem a tojás sárgája és fehérje vár, hanem a kicsi kacsa csőre, lábai, netán szemei.
Grönlandon nehéz az élet, máshogy kell gazdálkodni az élelemmel is. Van egy tradicionális élelmük, amelyet különleges alkalmakkor tesznek az asztalra. A kiviak nem más, mint fókabőrbe helyezett alkák tömege. Az alka egy madár, amely a sirályhoz hasonlatos. Nos, ilyen tollas madártetemekkel töltik fel a fókabőrt, majd a földbe elássák. Követ helyeznek a tetejére, majd várnak vele negyed évet, mire a fókát kiássák.
Mexikóban az óriáshangya tojásait fogyasztják el. Ha már megszerzik, meg is érdemlik az ottani kaviárnak nevezett tojásokat, ugyanis a hangyák elég harciasak, védelmezik a tojásokat. Az értékes tápanyagokat tartalmazó hangyatojások mogyoró ízűek és krémes állagúak, nem túl bizalomgerjesztő a kinézetük. Az ínyencek kedvelik.
Már a neve sem étvágygerjesztő az izlandi ételnek. Megkóstolnád a rohadt cápakockát? Pedig muszáj rothasztani a cápák húsát, mert nyersen veszélyes falat lenne. Rothasztva már távoznak a méreganyagok. Ennek eléréséhez a kizsigerelt, lefejezett cápatetemet kavicsos homokágyba ássák, így aszalják hónapokig. A száradt, szeletelt cápahúst dobozokban kínálják. Eszméletlen bűzzel jár, így sokakat már ez megválaszt a kóstolástól. Ez a hákarl.
Nem kell az országhatárainkat sem elhagyni, hogy bizarr eledelhez jussunk. A disznótorok alkalmával leölt sertés vérét kicsorgatva, a vért megsütve sokan szokták elfogyasztani a sült vért. Hagymával és kenyérrel fogyasztva az igazi.