Jump to content

Botlatók az országban és Európában

2017. 03. 01. 19:00

Szobrokkal, emléktáblákkal igyekszünk megemlékezni egykor élt jelentős személyiségekről, akik nyomot hagytak maguk után az adott országban, vagy akár világszerte. Ezek az emlékhelyek vonzzák a turistákat is.

Milyen bosszantó, ha a saját ügyetlenségünk, figyelmetlenségünk miatt megbotlunk nagy igyekezetünkben. Vannak azonban Európában és az országban is olyan kövek, amelyekben tényleg megbotlunk, de inkább a tekintetünkkel, mintsem a lábunkkal. Egy német szobrász, akit Gunter Demnignek hívnak, olyan emléktáblákat készít, amelyeket nehéz figyelmen kívül hagyni. A stolpersteine, vagyis magyarul botlatókövek olyan képzőművészeti alkotások, amelyeket azért készít a férfi, hogy így fejezze ki tiszteletét azok előtt, akik a nemzetszocializmusnak áldozatul estek. Németországból indult, a szobrász hazájában kezdte a botlatókövek elhelyezését, de hazánkban több városban is került már lerakásra jó néhány emlékező macskakőnek is nevezhető tábla.

A botlatókövek kitalálója és megvalósítója minden személyről egy réztáblán emlékezik meg. A táblába vési ki volt az, akit elhurcoltak, belevési még a születési dátumát, valamint halálának időpontját és helyszínét is. A művész saját maga keresi fel az áldozat utolsó bejelentett lakhelyét, és a bejárat előtti járdára, betonlapra illeszti tábláját.

Az emléktábla elkészítése is idő és munkaigényes, de az még inkább, hogy a felkeresett áldozat lakhelye elé helyezze művét. Sajátkezűleg töri fel a betont, Gunter Demnig mindent maga csinál meg annak érdekében, hogy az táblával méltó emléket állítson az elhunytaknak. Ez is a megemlékezés része. Az olykor kemény fizikai munkával járó elhelyezés is az elhunytak előtti tisztelgés megnyilvánulása.

A botlatókövek arra sarkallják az embert, hogy megálljon néhány pillanatra és elgondolkodjon, hogy mi történt akkor.

Deming művészi elképzelése egész Európára kiterjed, így Magyarország sem maradt botlatókövek nélkül. A szobrász már 1995-ben belekezdett a megemlékezésbe, akkor a kölni romák deportálásának állított emléket. 2016-ra már ötvenezernél is több botlatókövet helyezett el saját kezeivel Európában.

Berlin

Magyarországon 2007. április 27-én helyezett el nyilvánosan a budapesti Ráday utcában emlékköveket, de sajátos megemlékezésével megjelent Abonyban, Debrecenben, Győrben, Miskolcon és Nyíregyházán is. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel karöltve hazánkban már 95-re nőtt a botlatókövek száma. Az állam kétszáz kő elhelyezésére adott pénzt és engedélyt.

Ha egy emberről halála után nem emlékeznek meg többé, akkor halt meg igazán. Így tartja a mondás. Gunter Demnig ezt nem hagyja, emberek állnak meg egy pillanatra, hogy a múlt ne vesszen feledésbe.

(Forrás: marmalade.hu | liberties.eu, twitter.om, lonelyplanet.com/képek)