Jump to content

Templomtúra kishazánkban

2016. 03. 04. 19:00

Hazánkban tett kisebb, nagyobb utazások során szembesülünk azzal, hogy az idő mennyire múlandó, az épületek némelyike mennyire sérülékeny és tünékeny. A templomok nem azok.

Magyarország templomainak egy rész még az Árpád-korból fennmaradt, de a később emelt építmények is arról tanúskodnak, hogy valóban szent helyek ezek. Nagy királyaink nevéhez kötődik sok korabeli építmény. Nem véletlenül, hiszen Szent István királyunk idején terjedt a kereszténység. Szabályozva volt az is, hogy a kereszténységet gyakorolni kell, valamint minden tíz falunak építtetnie kell egy templomot. Így aztán, ha nem is egymást érik az Árpád-kori épületek, de panaszra egyáltalán nem lehet okunk.

Hihetetlen alkotásai az embernek, hiszen a korabeli lakóházak és más jellegű épületek szinte mindegyike már a múlté, de a templomok és kolostorok ugyanolyan büszkén feszítenek, mint hajdanán. Nemcsak azért, mert építőanyaguk annyira strapabíró, hanem azért, mert az ott élők életében mindig is fontos szerepet töltöttek be a szent helyek. Az adott társadalmi csoportok általában annyira szívükön viselték templomuk sorsát, hogy azt felújították. Máshol erre nem adtak lehetőséget és már csak romos állapotában látható némelyik építmény. Az egyik ilyen templom – amely lényegében nem is egy, hanem három – a dörgicsei. Ez a település a középkorban három részből állt, így maradt meg mostanra is három Árpád-kori temploma. A XII. és a XIII. századi templomok romos állapotban ugyan, de még most is nemesen magasodnak ki a talajból. A kolostorról csak ismeretünk van, hogy létezett, de abból már semmit nem lehet látni.

A veleméri katolikus templom téglából épült. Arról nincs semmilyen adat, hogy mikor kezdték meg az építését, de 1360-ban említik meg először. Tájolása miatt különleges, hiszen a fő cél az volt, hogy Szentháromság vasárnapján a felkelő nap a templomon lévő jelképet világítsa meg.

Az árpási templom a Rábaközben található. A XIII. század közepén emeltek itt egy templomot a premonstrei rend tagjai, majd klarissza apácák lakták a török hódoltság utáni időkben, akik újjáépítették. Habár újították, alakították, a mai napig nagyjából az eredeti formáját mutatja ma is.

A Nyíradonyban épült, XIII. századi templom a Boldogságos Szűz tiszteletére lett felszentelve. Mára már csak egyes falrészletek tanúskodnak arról, hogy milyen lehetett az idilli környezettel körbevett román stílusú templom. A múltat idéző légkör, a természet közelsége azonban megalapozta azt, hogy az úgynevezett Pusztatemplom kedvelt kirándulóhellyé váljon.

A Csengersimán magasló, a XIII. század elején épült templom egyhajós. Habár a falu életében voltak kemény időszakok, sújtotta az elnéptelenedés, hol háború, hol a pestisjárvány miatt. A templomot felgyújtották a tatárok, egyszóval a falu megszenvedett létéért, mégis felújították a templomukat többször is.

A jáki templomot már 1214-ben elkezdték építeni, csakhogy jóval később sikerült megvalósítani a tervet. Szent György tiszteletére kezdtek bele az építésbe, de közbeszóltak a tatárok, így a befejezése jóval elhúzódott. Az épület annyira szép, hogy számos könyv illusztrációjaként szerepel. Mind külseje, mind belseje gazdagon díszített.

Tegyetek egy nagy túrát a környéketeken és fedezzetek fel csodás építményeket. Vallási nézet és elhivatottság nélkül is lehet a templomokra csodálattal tekinteni.

(Forrás: panoramio.com/kép)