Jump to content

A cél, hogy megállítsák a sivatagot

2021. 02. 17. 19:00

A klímaváltozás jeleit akkor is észrevesszük magunk körül, ha nem nézünk híradót. A szemünk láttára történnek olyan változások, amely sokszor félelmet keltenek bennünk.

Csak tetézi a félelmünket, ha látjuk, hogy a világ más pontjain is milyen változások mennek végbe. Afrikáról már gyermekkorunkban megtudtuk, hogy kevés az iható víz, és ha netalán ételt pazaroltunk, azonnal az éhező afrikai gyerekekkel példálóztak a felnőttek. Kétségtelenül száraz vidék Afrika, a Szahara pedig a világ legforróbb sivatagja. Területe folyton változik, ugyanis mindig egyre terjeszkedik, amely azt is jelenti, hogy az ott élők számára sokkal nehezebb a víz- és élelmiszer ellátását megoldani. A globális felmelegedés alapjában jelen van, de ezt az emberi tevékenység csak tovább tetézi. Az erdőirtásoknak köszönhetően a sivatagi homok terjeszkedik, így válnak lakhatatlanná újabb területek. A Száhil övezet kimondottan elszenvedője ennek a folyamatnak. Körülbelül 500 millió ember él ezen a vidéken, de egyre többen kényszerülnek elhagyni otthonaikat a már fent említett okok miatt. Az elsivatagosodás megállítása érdekében már 2007 óta zajlanak tudatos projektek. Egy nagyszabású projekt már az 1980-as években megkezdődött, amikor Burkina Faso elnöke elrendelte, hogy 10 millió fa ültetésével állítsák meg a sivatagot. A terv az elnök meggyilkolásával meghiúsult, aztán 2007-ben már 11 ország összefogásával kezdtek bele abba, hogy 8 ezer km-es erdősávot alakítsanak ki a Nagy Zöld Fal projekt keretén belül.

A munkálatok megkezdődtek és az erdősítés zajlott, azonban annak csak a 4%-a valósult meg az sem egyenletesen. A 4%-os teljesítményt tovább nehezítette az is, hogy sok elültetett facsemete nem sokkal később ki is pusztult, így értelmetlen munka és pénzkiadás volt. Bármennyire is negatív kicsengésű a faültetés projekt, mégis hozott pozitív változást, ugyanis a Száhil övezetben élők szemléletében olyan változás indult meg, amely segítette a zöld növények életben maradását: teraszokat és gátakat építettek, így a felgyülemlett víz nem folyt el azonnal, ennek eredményeképp új élőhelyek alakultak ki. Az így kialakult mozaikszerű tájszerkezet nemcsak látványban változott meg, de a terület mikroklímájára is hatással volt.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: marmalade.co.hu | képek: pixabay.com | videó: https://www.youtube.com/watch?v=LQrW8OckLuQ&ab_channel=CuriousReason)