Csak nézz körül környezetedben, a természetben. A sok eső és a sok napfény együttesen bujává tette a természetet. Már minden teljében pompázik, zöldellik. Nemcsak a növények ünnepelték a tavaszt bimbókkal, rügyekkel, virágokkal, hanem az állatvilágban is ilyenkor keresik az állatok a párjukat. Az állatokon túl az emberben is nagyobb a vágy arra, hogy párjára leljen.

A keresztény egyház harmadik legnagyobb ünnepe a pünkösd, amely mozgó ünnep. A húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünneplünk, vagyis húsvét után az ötvenedik napon. Pünkösdkor arra emlékszünk, amikor a Szentlélek leszállt az apostolokra Jézus mennybemenetele után. Ezen a napon áradt ki Jézus a tanítványaira, és ezt a napot nevezik kiáradásnak. A Szentlélek kiáradásakor Péter prédikálni kezdett a köré gyűlteknek. Sokan felfigyeltek szavára és követőkre talált, amely az első keresztény gyülekezetet is jelenti. Így szól Péter beszéde az Apostolok cselekedetei 2. fejezetében:

Péter a többi tizeneggyel előlépett, és zengő hangon beszédet intézett hozzájuk: „Zsidó férfiak és Jeruzsálem lakói mindnyájan! Vegyétek tudomásul és hallgassátok meg szavamat! Nem részegek ezek, amint vélitek, hisz a napnak még csak a harmadik órájában vagyunk, hanem ez az, amiről Joel próféta szólt: A végső napokban – mondja Isten – kiárasztok Lelkemből minden testre. Fiaitok és lányaitok prófétálni fognak, az ifjak látomásokat látnak, az öregek álmokat álmodnak. Még szolgáimra és szolgálóimra is kiárasztom Lelkemet ezekben a napokban, és prófétálni fognak. Csodákat teszek fenn az égben, és jeleket adok lenn a földön: vért, tüzet és gomolygó füstöt. A nap elsötétül, a hold vérbe borul, mielőtt eljön az Úrnak nagy és nyilvánvaló napja. Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.”

A pünkösd tehát nem más, mint a keresztény egyház születésnapja, amely május 10 és június 13 közé esik. A görög „hé penetkoszté” szóból (az ötvenedik) alakult ki a magyar szó is. Az ószövetségben azonban az izraeliták hálaadó ünnepként tartották nyilván, méghozzá aratás hálaadó ünnepe volt. Egykor égő áldozatokkal, ma már anélkül, virágokkal feldíszített zsinagógáikban ünneplik a pünkösdöt. A keresztények azonban azt ünneplik, hogy a Szentlétek ezen a napon áramolt a hívőkre.

A régi időkben úgy tartották, hogy mielőtt a nyári mezőgazdasági munkáknak nekikezd az ember, egy kicsit le kell csendesedni, meg kell állni és ünnepelni kell. Ilyenkor imádkoztak a bő termésért, a gyermekáldásért.

Néhány néphagyomány a mai napig érvényben van, így a május elsején felállított májusfát pünkösdkor bontották le. Pünkösdkor választották ki a legények közül a pünkösdi királyt is. Az ügyességi próbákat kiálló legügyesebb leányok és legények lettek a pünkösdi király és királyné. Ezeken a napokon termékenységi és párválasztó rituálék is jellemzőek voltak. A pünkösd a néphagyományban tehát az udvarlás, a párválasztás ideje is. A szigorú szabályokon ilyenkor enyhítve mutatkozhatott együtt a leány kiválasztottjával.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!