Mit nevezünk adalékanyagnak?

Adalékanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, amely önmagában nem élelmiszer ugyan, de szándékosan, kis mennyiségben (maximum 10g/kg) adva az élelmiszerhez – az előkészítés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás, a tárolás során – kedvezően befolyásolja annak érzékszervi, fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait. Vagyis az adalékanyagok használatának az a célja, hogy javítsák az élelmiszerek feldolgozhatóságát, eltarthatóságát, különbözı jellemzőit (állagát, ízét, színét, illatát, stb.), valamint, hogy elősegítsék a tápértékek megőrzését. Természetes adalékanyagokat már az őseink is használtak, majd a vegyipar megjelenését követően kezdtek megjelenni a szintetikusan előállított formák is.

Ma már – a fogyasztói igényeknek megfelelően – egyre inkább nő a kereslet a gyorsan elkészíthető, sokáig eltartható, biztonságosan felhasználható kényelmi termékek iránt, melyek előállításánál a természetes és mesterséges adalékanyagokat egyaránt felhasználják.

Nemzetközi előírások…

Az élelmiszer-adalékanyagok szabályzása hazai és nemzetközi szinten egyaránt a FAO/WHO közös Élelmiszer Adalékanyag Szakértő Bizottságának (JECFA) ajánlásait veszi alapul, melynek értelmében egy adalékanyag felhasználása akkor előírásszerű, ha a következő szempontoknak tesz eleget: • engedélyezett alkotórész, amely csak meghatározott élelmiszer(ek)hez használható, megfelelő minőségű, azaz állandó összetételű és kellő tisztaságú, • engedélyezett mennyiségű, vagyis a kívánt hatást biztosító legkisebb mennyiség, amely a megengedhetı napi beviteli értéket nem lépi túl, • alkalmazása technológiailag indokolt, és nem a fogyasztó félrevezetését szolgálja, • a termék címkéjén feltüntetésre kerül.

Az eligazodást segítő„koordináták”...

Igaz, hogy funkciója alapján az adalékanyagok egy része több helyre is besorolható, mégis érdemes tisztában lenni az adalékanyagok elsődleges, alapvető csoportosításával, mivel ehhez kötődik az élelmiszerek jelölése.

Az adalékanyagok főbb csoportjai:

• • Színezőanyagok
• • Tartósítószerek
• • Antioxidánsok
• • Állományjavító és -módosító anyagok
• • Savasság szabályozók
• • Ízfokozók és módosítók
• • Édesítőszerek• Egyéb kiegészítő- és segédanyagok

A csoportokon belül az ún. E-számokkal különböztethetőek meg legegyszerűbben a gyakran bonyolult és hosszú elnevezésű vegyületek. (Az E-számok az Európai Unió által bevezetett számrendszer az adalékanyagok azonosítására.)

Mindezek alapján az adalékanyagok kötelezı megnevezése az élelmiszereken kétféle módon történhet: 1. adalékanyag-csoportnév és az adalékanyag neve (pl. színezék: azorubin) vagy 2. adalékanyag-csoportnév és az adalékanyag azonosító (pl. színezék: E122) Lényeges adat az adalékanyag megengedhetı napi beviteli értéke, röviden az ADI (=acceptable daily intake), mely azt a testtömeg-kilogramm/napban kifejezett mennyiséget jelenti, amely huzamosabb idın keresztül fogyasztva – az eddigi vizsgálatok alapján – nem ártalmas az egészségre. (Pl. az azorubin 4 mg/ttkg/nap ADI-je azt jelenti, hogy egy 70 kg-os ember összesen naponta maximum 280 mg-ot fogyaszthat ebből a színezékből).