A szokás hatalma
Nemcsak a gyermekek bélrendszere reagálhat érzékenyen a változásokra, hanem a felnőtteké is, hiszen akár egy utazással is felborulhat a megszokott „menetrend”. Az új viszonyok között is törekedjünk azonban arra, hogy a megszokott idő körül alkalmat, és megfelelő körülményeket teremtsünk a székletürítésre, mert ha elhalasztjuk, egyben könnyen elmulasztjuk az ideális időpontot, ami számos nehézséget vonhat maga után. Mindennapi életünknek is vannak olyan időszakai, amikor számtalan zavaró tényezı – a növekvő terhelés, a nagy felelősséggel járó feladatok, a változó étkezési rend, a mozgásszegény életmód – befolyásolhatja életritmusunkat, és szerepet játszhat a székrekedés kialakulásában.
A munkahelyi és magánéleti gondok, konfliktusok közepette is próbáljunk azonban figyelni testünk jelzéseire! Életmódunk jobb irányba változtatása hatalmas lépés az egészségünk megőrzése felé. Ezen a téren is legyünk azonban körültekintőek.
A rendszeres feketekávé fogyasztás radikális elhagyása ugyanis a székürítés ritkulását is maga után vonhatja, mivel a koffein általában serkentıleg hat a belekre. Bár a bélműködésre nézve a nikotin inkább gátol, van, akinél a székelési reflex az első reggeli cigarettához kötődik, és így a dohányzás abbahagyása fennakadást vonhat maga után. A drasztikus, helytelenül folytatott fogyókúra, az étkezések kihagyása szintén nagymértékben befolyásolhatják a székelési folyamatokat. A várandósság alatt a hormonális változások miatt nagyobb eséllyel kialakulhat székrekedés, ezért az áldott állapot időszakában különösen fontos a kellı folyadékfogyasztás és a megfelelően összeállított étrend. Tompuló érzékek Időskorban – különösen a nyári időszakban – a székrekedés jóval nagyobb arányban fordul elő, mint a fiatalabb korosztálynál. Mivel az érzékek már fokozatosan gyengülnek, a szomjúságérzés is csökken, ezért a folyadékfelvétel gyakran nem kielégítı, emiatt a széklet képlékennyé formálásához sincs a szervezetben elegendő víz. Az idős emberek számára ezért is fontos a változatos folyadékfogyasztás, valamint hogy étrendjükben megfelelő arányban szerepeljenek nagyobb víztartalmú ételek (pl. levesek, főzelékek, mártások). Tartós ágyhoz kötöttség esetén a székrekedés súlyos formája is kialakulhat. Fekvő helyzetben felületesebb a légzés, hiányzik a rekesznek a mélylégzésnél meglevő, hasi szervekre kifejtett pumpa hatása, kiesik a rekeszizom hasprésben betöltött szerepe, ráadásul a gravitáció könnyítő hatása sem tud érvényesülni.
Az ágyból való minél előbbi felkelés, a mozgás ezért is fontos a betegségekből való lábadozás időszakában. Addig is az ágyban érdemes a hasat a vastagbél lefutásának irányában masszírozni, valamint légző gyakorlatokat beiktatni, melynek eredményeként a rekesznek a belekre gyakorolt pumpáló, székelést segítı hatása jelentkezik. Az elmondottakon kívül időskorban egyre inkább számolni kell a különbözı betegségek és gyógyszerek székelést befolyásoló hatásával is. Könnyítő étrend Az eddigiekből is kiderült, hogy a székrekedés megelőzésének és étrendi kezelésének sarkalatos pontjai a bőséges (2-3l) folyadék és a megfelelő mennyiségű rostfogyasztás. Míg a vízben nem oldódó rostok (pl. cellulóz, lignin) a széklet mennyiségét a ballasztanyag növelése révén fokozzák, addig a vízben oldódók (pl. pektin) a bélben élő jótékony baktériumok mennyiségét növelve járulnak hozzá a nagyobb tömegű széklethez. A felnőtteknek kb. 27-40 g rostra van szükségük naponta, a gyerekeknél viszont a kortól függ az ajánlott mennyiség. Az American Health Foundation kutatói által a három és tizennyolc év közöttiek számára javasolt napi rostmennyiség a következık alapján határozható meg: az életévek számához hozzá kell adnunk ötöt, és így megkapjuk a rostszükséglet grammokban kifejezett mennyiségét.
Egy tízéves gyermek esetében ez 15 g rostot jelent. Példák néhány nagyobb rost tartalmú nyersanyagra: egy közepes körte 4 g, egy közepes alma, vagy narancs 3 g, egy közepes nyers sárgarépa, vagy egy szelet teljes kiőrlésű kenyér 2 g, fél banán vagy fél paradicsom 1g. Ételkészítés alkalmával az ételek rosttartalmát „észrevétlenül” növelhetjük úgy, hogy a megszokott íz eközben nem változik (pl. zabpehellyel, zabkorpával a túrógombóc összeállításánál). A rostokban gazdag zöldség és főzelékfélék bizonyos összetevőik révén egyes emberekre puffasztó hatással vannak, mely azonban csökkenthető, ha fedő nélkül, kicsit hosszabban főzzük az alapanyagokat. Vannak olyan táplálékaink, amelyek – a rosttartalmunktól függetlenül is – a székrekedésre kedvező hatással lehetnek. Egyéni érzékenységtől függően ilyen pl. a paradicsom, a paraj, a sóska, a fokhagyma, a hagyma, a banán. Külön említendő a szilva, amely frissen, kompótként, lekvárként, aszaltan is gyorsítja a bélmozgást.
Székrekedés esetén hashajtó-hatású gyógyvizeink (pl. a Mira, a Hunyadi János glaubersós gyógyvíz, valamint a Ferenc József keserűvíz) fogyaszthatóak ugyan, de csak korlátozott mértékben, kúraszerűen. Mindez, szinte minden egyéb székrekedésre használatos szerre igaz, vagyis hogy hosszas, megszakítás nélküli alkalmazásuk nem ajánlott, mert hozzászokáshoz vezet. Az idült székrekedés önmagában gyógyszerekkel sem orvosolható, azokhoz csak átmeneti segítségként érdemes folyamodni. Aki székrekedésre hajlamos, annak számára a leglényegesebb szempont, hogy rendszerességet vigyen életvitelébe (étkezésébe, mozgási- és alvási szokásaiba), és törekedjen a lelki kiegyensúlyozottság megteremtésére. Alakítsa úgy az életét, hogy mindig legyen alkalma megkönnyebbülni!
