Tudtad,

… hogy a betegségek kialakulásában - a nem, életkor, öröklött tényezők, etnikum a nem változtatható kockázati tényezők közé tartozik?

- változtatható életmódi tényezőknek nevezzük a táplálkozást, mozgásszegény életmódot, túlzott alkoholfogyasztást, dohányzást?

- változtatható biológiai tényezők csoportjába soroljuk a túlsúlyt vagy elhízást, magas vérkoleszterin-szintet, magas triglicerid-szintet, magas vérnyomást, magas húgysavszintet, magas vércukorszintet?

…hogy a szív- és érbetegségek, daganatos betegségek és cukorbetegség „diétája” azonos elemeket tartalmaz a betegségeket megelőző „egészséges” táplálkozással?

…hogy a szív- és érrendszeri betegségek kockázata akár 80 %-kal is csökkenthető, ha a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás rendszeres mozgással, és a dohányzás mellőzésével társul?

…hogy minél magasabb a húgysavszint, annál nagyobb bármely okú szív- és érrendszeri halálozás kockázata?

Tapasztalatok szerint a változtatható biológiai tényezők szoros összefüggésben vannak a változtatható életmódi tényezőkkel, azaz a táplálkozással és a mozgással. A testtömeg felesleg számos betegség (szív- és érrendszeri-, daganatos betegségek, cukorbetegség, epebetegség, mozgásszervi betegségek stb.) kockázati tényezője. Magyarország lakosságának mintegy 2/3-a túlsúlyos, vagy elhízott. A kizárólag táplálkozással befolyásolható betegségeknél – lisztérzékenység, tejcukor-érzékenység, táplálék allergiák, stb. – hamar megtalálják az érintettek az utat a dietetikusokhoz, hiszen a betegségeket általában szakellátó helyeken diagnosztizálják, ahol a gyógyító team tagja a dietetikus is. Bár a legtöbb dietetikai tanácsadás során foglalkozni kell a páciensek testtömegének normalizálásával is, a túlsúllyal küzdők – akiknek általában nincs ismert egyéb betegségük – leggyakrabban először olyan módszerekkel próbálkoznak, melyek rövid idő alatt, nagy testtömeg-csökkenéssel kecsegtetnek. A fogyás iránti igény hátterében is inkább az esztétikai problémák dominálnak, kevésbé az egészség megőrzése, vagy a további betegségek kialakulásának megelőzése. Pedig tartós testtömeg csökkentés csak az életmód változtatásával érhető el. Fogyni általában átmeneti sanyargatásokkal, szinte bármilyen módszerrel lehet. Kérdés, hogy az egyes tápanyagokban és főként a mikro-tápanyagokban szegény táplálkozás nem okoz-e egészségkárosodást, illetve a fogyást nem követi-e a visszahízás. Az elhízás nem csak kockázati tényező, vagy esztétikai probléma, hanem kóros állapot. Ennek megelőzése és a már kialakult elhízás „kezelése” képzett táplálkozási szakemberek – azaz dietetikusok – feladata, akik az étrend összeállításakor a páciensek egyéb egészségi problémáit is figyelembe tudják venni. A túlsúly mellett előforduló leggyakoribb problémák: magas vérnyomás, magas koleszterin-szint, magas vércukorszint, epebetegség és egyéb emésztőrendszeri betegségek. Abban minden tudományos fórum egyetért, hogy átmeneti „diétázások” helyett az egészséges táplálkozás megvalósítása lenne a megoldás az ország lakosságának számára, melynek oktatásában is nélkülözhetetlen szerepe lenne a dietetikusoknak, mint főiskolát végzett táplálkozási szakembereknek.

Minden egészségügyi dolgozó – így a dietetikus is – végez prevenciós munkát munkája során. Prevenció: magyarul "megelőzés". Azon orvosi és nem orvosi egészségügyi eljárások, életviteli módok, valamint késztető érvek, amelyek célja a betegségek megelőzése, korai felismerése, a szövődmények kialakulásának megelőzése.

A dietetikusok érdeklődési területük szerint szakosodnak, így különböző prevenciós területeken tudják alkalmazni tudásukat. Sokaknak szívügye a megelőzés, ezért minden fórumon az egészséges táplálkozás ajánlásait oktatják. A kórházakban, szakrendelőkben dolgozó terápiás dietetikusok bár részt vesznek a „primer” prevencióban is, elsődleges feladatuk mégis a „szekunder” és „tercier” prevenció, azaz a kiszűrt, felismert betegségek étrenddel történő kezelése, a szövődményes betegségek kivédésére. Sok esetben ugyanis az étrend is a kezelés része, nem csak a gyógyszeres terápia.

Primer prevenció

A primer prevenció vagy (elsődleges) megelőzés célja a betegség kifejlődésének megakadályozása. A primer prevenció általában nem orvosi eszközökkel történik (az egészségre ártalmas hatások kiiktatása, az egészségtudatos életmód kialakítása stb.).

Szekunder prevenció

A szekunder prevenció célja a betegségek korai, rejtett, még panaszt nem okozó szakban való felismerése. Ezáltal a beteg jó eséllyel, kisebb károsodással, alacsonyabb költséggel gyógyítható. A szekunder prevenció jellemzően orvosi eszközökön keresztül történik (pl. szűrővizsgálat) de a laikusok által végzett önellenőrzés is ide tartozik.

Tercier prevenció

A tercier prevenció célja a betegségekből fakadó károsodások, a tartós egészségdeficitet okozó (az életminőséget rontó, funkciózavart, tartós fájdalmat, tartós ellátást okozó) állapotok megelőzése. Eszköztárába tartozik a hatékony, korszerű, szövődménymentes gyógyítás és a korai rehabilitáció, amivel elkerülhető a definitív károsodások kialakulása.