Napi viseleteink fő darabja a bugyi. Mindenki számára megszokott látvány, hogy a belső, középrésze kis zsebbel van ellátva. A zsebnek nem az a funkciója, hogy oda bármit is elrejtsünk, de még csak a menstruációval sem kapcsolatos a zsebecske jelenléte. Csupán azért szükséges, hogy a női nemiszerv védve legyen a külső környezeti hatásokkal szemben. A plusz anyag betoldása pedig azért zsebszerű, mert ha mindkét oldalán le lenne rögzítve, a varrás kényelmetlenségeket okozhatna nekünk. Azért tűnik zsebszerűnek a bugyik belsejében található plusz anyag.

A férfiak ünnepi és sokak számára munkahelyi előírás az ing viselete. A legnagyobb utálatot számukra a legfelső gomb váltja ki. Ha megfigyelted már, észre is vehetted, hogy az ing nyakánál lévő gomblyuk merőlegesen néz a többire. Míg az alsóbb gomblyukak mind függőlegesen vannak az ingen, addig a legfelső vízszintesen. Erre az a magyarázat, hogy a nyaknál gombolódik ki a legkönnyebben egy ing. Ha azon a részen is függőlegesen lenne a lyuk elkészítve, állandóan az inget kellene a férfiaknak babrálniuk, igazgatniuk. Mivel vízszintesen készítik el a legfelsőbb és sok esetben a legalsóbb gomblyukakat, így megkímélik a sok igazgatástól őket.

Lehet felnőtt vagy gyerkőc, aki sapkát húz a fejére, imádja a bojtost. Kortól és nemtől függetlenül húzunk a fejünkre bojtos sapkát. Azt kevesen gondolják azonban, hogy a bojtnak a sapka tetején egyáltalán nem bohókás, díszítő funkciója van. A XVIII. század francia tengerészeinek fejfedőjén jelentek meg először a bojtok. Ezek az apró kis anyagból készólt bogyók védelmi funkciót töltöttek be, ugyanis a hajók belmagassága nem egyezett az ember átlagos magasságával, így rendre beverték a fejüket. A fejfedőn lévő bojt azonban némileg megvédte a kobakjukat a sérüléstől. Később pedig már a katonák is használták, méghozzá azt a célt szolgálta, hogy az elhelyezése utaljon arra, az adott katona hol szolgál.

A farmernadrág általános, kedvelt hétköznapi viseletünk, pedig valójában lényegében munkaruhaként lehet arra tekinteni. Legalábbis a kezdetekben az volt, ugyanis maga a farmer anyaga igazán ellenálló, ezért is kedvelték a munkások. Csakhogy az ellenálló anyag sem bírta a végtelenségig a feszítést, így egyes helyeken sokkal hamarabb szétesett. Ezeken a területeken úgy oldották meg, hogy a nadrág még strapabíróbb legyen, hogy szegecsekkel fogták össze az anyagot. Már ott sem esett szét a nadrág, ahol a legnagyobb használatnak volt kitéve. Így a zsebek szélein is ott díszelegnek a kis szegecsek. Ha már a farmerek zsebeinél tartunk, akkor mindenkinek feltűnt már az az aprócska zseb, ami egy nagyobbon helyezkedik el. Mit lehet egy akkora zsebben tárolni? Valamit biztosan, csak nem véletlenül varrták azt fel. De nem bizony! A XIX. század végén még általános használatú volt a zsebóra. A kicsi zseb azt a célt szolgálta, hogy oda lehessen biztonságosan elhelyezni az órát.