Mivel a fiatalok digitális eszközökkel a kezükben nőnek fel – sokszor több képernyőt is párhuzamosan használva -, egyre magasabb az ingerküszöbük, egyre nehezebb lekötni a figyelmüket. A 2014-ben alakult Logiscool ezt felismerve dolgozta ki saját oktatási módszerét, melynek központi eleme a Scoolcode oktatási platform.

A felületet a legkönnyebben úgy képzelhetjük el, mint valami virtuális legózást: a gyerekek első programjai színes, digitális építőkockákból születnek, amikkel már a legelső órákon saját játékokat tudnak fejleszteni. Így gyorsan megtanulják a programozáshoz szükséges gondolkodásmódot, nincs szükség hosszas elméleti oktatásra.

Az azonnali sikerélmények után pedig maguk a tanulók kezdenek el érdeklődni a bonyolultabb programnyelvek iránt, ahogy még izgalmasabb játékokat, még menőbb robotokat, vagy még szebb 3D animációkat szeretnének fejleszteni. (Ugyanakkor a megértést könnyítő játékos, színes blokkok is elérhetőek maradnak számukra, ha szeretnének visszaváltani.)

A módszer annyira hatékony, hogy nemzetközi szinten már több mint 19.000 diák iratkozott be a Logiscoolba; idén ősszel pedig Európa után a tengerentúlon – Floridában és Mexikóban – is megnyílnak az első iskolák.

A programozás azonban nemcsak az élményekről szól, hiszen nincs program hiba (bug) nélkül, vagyis aki programozni tanul, rengeteget fog hibázni. A Logiscool pedagógiájának így része az is, hogy a gyerekek a hibákat ne személyes kudarcként, hanem megoldandó feladatként éljék meg.

Ahogy a tanulók sorra túllendülnek a kisebb-nagyobb akadályokon, kitartóbbá válnak, nő az önbizalmuk, a problémamegoldó képességük és a kreativitásuk is. Éppen ezért a Logiscool nem csak a jövő programozóit várja, hanem minden gyereket, aki szeretné a saját hasznára fordítani a digitális világot, amelybe beleszületett. Példaképük ebben Észtország és Finnország, ahol már beépítették a programozást az általános iskolai tananyagba is.