Márpedig, ha egy gyerkőc elkezd félni a sötéttől az azért lehetséges, mert a képzelete fejlődik. Ez alapjában véve nagyon jó hír, és rendjén való, csakhogy a sötétségben nem látszik semmi. Se a tárgyak, se a személyek, akik lehet körülöttünk vannak, de mégsem látjuk őket. Ez már önmagában félelmetes a gyerekeknek, de azontúl még odaképzelhetnek a szobájukba csúf és gonosz szörnyeket, akik az életükre akarnak törni. A gyerekek abban erősek, hogy ilyen fiktív lényeket és helyzeteket elképzeljenek, de ahhoz még nem elég érettek, hogy megértsék, a tárgyak sötétben is pont olyanok, és pont ott vannak, ahová utoljára lerakták. Ha netalán a sötétségbe némi fény bekúszik, és egy-egy tárgynak árnyat vet, abból olyan félelmetes lényt kreálnak, amely miatt nehezen megy az elalvás.

A legkézenfekvőbb megoldás az, ha a szülők valamelyike kíséri be a gyerkőcöt a szobába, és meseolvasással igyekszik lecsendesíteni, alvó üzemmódba terelni a gyerkőc gondolatát. Még a felkapcsolt lámpa fénye mellett is lehet, hogy szükséges a szülők cirógatása, jelenléte ahhoz, hogy a gyermek végre nyugovóra térjen. A legrosszabb, amit a szülők tehetnek, ha nem hiszik el a gyerkőc félelmét, kinevetik amiatt. El lehet százszor mondani esténként azt, hogy nincs semmi a szobában, amitől félni kellene, de a gyerekeket ez egyáltalán nem nyugtatja meg, ezért a legáltalánosabb ellenszere annak, hogy a "gonosz lények" megjelenhessenek a gyerekszobában, ha a lámpát égve hagyjuk. Elég egy íróasztali lámpa, vagy egy tompa jelzőfény, amely megnyugtatja a lelkét és el tud aludni. Minden gyerkőc más, így ez az időszak mindaddig kitolódhat, amíg érzelmileg nem válik olyan éretté, hogy megértse, este is minden ugyanolyan, mint nappal, csak nem látszanak.

A kicsi gyerekek amúgy is szeretnek kinevezni maguk számára egy játék barátot, de ezek nemcsak napközben lehetnek társaik, hanem éjszaka is. Széles a tárháza annak, hogy a gyermek miben látja meg a biztonságos alvótársat. Van, akinek egy ölelnivaló plüssfigura, másiknak egy párna, egy takaró, vagy egy textilpelenka. Ne akarjuk elvenni tőle mindenképp azt, ami megnyugtatja. Ha ez a korszak tovább tart, akkor sem szabad kinevetni, de beszélgessetek sokat. Tiszteld meg a figyelmeddel, és tiszteld a gondolatait is. Nyugtasd meg afelől, hogy ti, szülők, mindig ott vagytok neki, és nincs olyan a házban, ami neki árthatna. Fejezd ki együttérzésedet és megoszthatod vele azt, hogy te magad hogyan élted meg a sötétségtől való félelmedet. Arra döbbenhet rá, hogy ez nem csak az ő félelme, és nem abnormális. Nyugtasd meg afelől, hogy nincs vele semmi baj, hogy fél a sötéttől. Ez csak azt jelenti, hogy érett és használja az agyát. A szeretetteljes otthoni közegben, a biztonságos fészekben ez a félelem egyre csökkenni fog.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!