Olykor annak ellenére is sír a kicsi, ha mindent megteszünk azért, hogy igényeit és szükségleteit kielégítsük. Fájdalmát, unalmát, rossz érzését egyféleképpen, sírással tudja tudtunkra adni. Egy igazi anyuka azonban azt szereti legkevésbé hallani, hogy gyermeke sír, ezért mindent megteszünk azért, hogy a lehető legkevesebbet halljunk abból.

Ahogy szokták mondani, a baba dolga az evés, az alvás, és a sírás is. A kicsik között vannak sírósabbak és nyugodt babák. Amelyik pici többet sír, azt sem azért teszi, hogy anyát teljesen kikészítse, hanem annak oka van. A kezdetekben általában küzdenek a hasfájással, később a fogzás miatt lehetnek nyűgösek, de betegség is nyomhatja őket. Máskor pedig csak a figyelmet szeretnék felhívni arra, hogy unatkoznak, nem jó úgy, ahogy épp a mama az ágyba tette. Anya persze rohan, hogy megoldja a még kiszolgáltatott baba problémáját. Azonban olykor hiába igyekszünk rájönni, hogy miért sír babánk, egyszerűen semmi sem jó. Egy jó hírrel már szolgálhatunk. Bármennyire is kimerítő néhány ilyen sírós, tehetetlen nap, nem fog örökké tartani. Ez garantált. Habár akkor, amikor elgyötörtek, kialvatlanok vagyunk és a gyerkőc ráadásként csak sír és sír, akkor nem tűnik valószínűnek, hogy ennek az időszaknak egyszer is vége lehet, de vége lesz. Még olyan is elképzelhető, hogy visszasírjuk ezeket az időket.

No, de hogy oldjuk babánkban a feszültséget, fájdalmat, kedvére tegyünk, első lépésben igyekezzünk kielégíteni vágyait. Ha éhes, etessük meg, ha az álmosságtól nyűgös, altassuk el. Ha csípi a pelus tartalma, kényelmetlen, öltöztessük át, cseréljünk pelenkát. Amennyiben fáj a pocakja, masszírozzuk gyengéden a pici pocakot, lábait tornáztassuk. Ha már kimeríti a babát is a sok sírás, de a mi idegrendszerünk is kezdi feladni a szolgálatot, akkor próbálkozzunk meg egy kis zenehallgatással. Gyermekdal, vagy akár komolyzene is szólhat. Reménykedjünk, hogy hatással lesz mindenki idegeire. Ha volt zene, amit már akkor is együtt hallgattunk, amikor még pocakban volt a baba, lehet, hogy most jó szolgálatot fog tenni.

A legtöbb anyuka megfogadja, nem engedni gyermekének, hogy a televízió legyen a bébiszittere, azért egy végtelennek tűnő sírós időszakban mégiscsak jót tehet egy kis mesenézés. Ha megfelelő időben és megfelelő mennyiséget töltünk a tévé előtt, a világon semmi csorba nem esik gyermekünkben. Annyira elterelheti a figyelmet a fájdalomról, a rossz hangulatról, hogy kizökkenhetnek ebből az állapotból.

Nem muszáj azonnal a tévével kezdeni, próbálkozhatunk mesekönyvekkel, mondókákkal, játékokkal is. Ezek ugyanúgy elterelhetik mindenféle bajról a figyelmet.

Igazi felüdülés lehet, ha egy ilyen nyűgös, sírós napon megjelenik az apuka, a nagyszülők, vagy a barátok közül valaki. A babának is jót tehet egy másik személlyel való kontakt, és az anyuka is felüdülhet kicsit.