A tapasztalatok és a gyakorlat nemcsak tanít, de ha minden igaz, akkor alázattal is felvértez minket. Visszanézve akárcsak néhány évet is, talán annyira másképp láthatsz dolgokat, hogy erre nem is gondoltál volna. Alakulhatott jól az életed, de belefuthattál olyan hibákba is, amelyek a jövődre nézve is negatív hatással voltak. Kamaszként mennyire másképp látunk mindent. Milyen terveket szővünk a jövőt tekintve. Telnek-múlnak az évek, egy osztálytalálkozó, egy régi ismerőssel való találkozás vagy a volt szerelemmel való összefutás mind-mind emlékeket eleveníthet fel. Visszagondolva a tini énünkre, rádöbbenhetünk, hogy mennyire mások voltunk, máshogy néztünk ki és persze a világot is mennyire másképp láttunk.

Tetszett az akkori frizurád vagy épp nevetségesnek találtad? Lehet, de a kor divatjának megfelelően akkor is szép voltál és szenvtelenül fiatal. Ha visszaforgathatnád az időkerekét, akkor mit látnál és mit tanácsolnál magadnak?

A saját tinikori képeim láttám döbbentem rá, hogy mennyire alulértékeltem magamat. Úgy, de úgy visszarepülnék abba az időbe és olyan magabiztos lennék, hogy csak na. És megmondanám magamnak, hogy:

Szép vagy, akkor is, ha nem úgy érzed!

Emlékszem, hogy mennyire alaktalannak, csúnyának és jelentéktelennek éreztem magamat. Voltak komplexusaim rendesen, amelyet a kor, a hormonok, a magasságom is kiváltott. Csakhogy amit én csúnyának éreztem magamon, azért mások epekedtek. Pont úgy voltam jó, ahogy voltam. Most már tudom.

Csak magadra koncentrálj!

Egy olyan időszakban, amikor a világot készülünk megváltani, a hormonok rendesen dolgoznak bennünk, nehéz reálisan látni a környezetünket és pláne magunkat. Azt bezzeg meglátjuk, hogy másnak milyen jó, mert ő kitűnő tanuló és imádják a tanárok, nekem pedig mennyivel nehezebb minden. Aztán megint egy másiknak milyen könnyű, mert tehetős a családja, neki csak megszületni volt nehéz. Bezzeg nekem! Ma már képen vágnám azt a magamat és megmondanám, hogy törődj a saját dolgoddal, mert értékes időt és energiát veszítesz azzal, hogy másra figyelsz.

Nyugalom, majdcsak meglát valaki!

Sosem tartoztam a menők közé, bár emiatt nem volt rossz érzésem. Nem is igazán vágytam rá. De arra igen, hogy felfigyeljen rám az a srác, aki nagyon tetszett. De meg sem látott. Bántott, sokáig. Időnek kellett eltelnie, hogy észre vegyenek. Túl sokat nem kellett ezért tennem. A magasságommal kitűntem a tömegből és ez sokaknak tetszett. Még mindig nem voltam menő, de mellőzött sem. Jóval később pedig kinyíltam, mert megtaláltam az utamat, egyre magabiztosabb lettem és ez a kapcsolataimra is jó hatással volt. Üzenném magamnak, hogy adj magadnak időt, hogy meglássanak.

Tűzz ki fontos célt és küzdj érte!

A középiskolát még általában a szülők választják gyermekeik számára, de ha kicsit is van beleszólásod és érved, hogy miért abba a suliba szeretnél járni, hát mondd el. Később, a középiskola befejezése után keress olyan szakmát, iskolát, ami igazán a te szíved vágya. Csak így tudod önmagadat megvalósítani és megtalálni.

Bízz magadban!

Általános közhely, mégis fontos, hogy bízz magadban. Ehhez pedig szorosan hozzátartozik a „Szeresd magad!” harci kiáltás is. Ki szeretne téged, ha te magadat nem? Szóval előbb meg kell kedvelned azt a testet, amivel ide születtél, aztán barátkozz meg a gondolatvilágoddal. Amin lehet, alakíts, ha nem tetszik. Fejlődj, gyarapodj, okosodj!

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!