Az egész szervezetünkre, mentális és fizikai megnyilvánulásainkra is kihatással van az, ha jót aludtunk. Ugyanígy pedig kapcsolat van a betegségek és a nem jó alvás, kevés között is. A legtöbb ember attól fél, hogy diagnosztizálják esetében is a sokakat érintő rákos megbetegedést. Azt azonban talán nem is sejtjük, hogy a rák kialakulása és az alvás hiánya szorosan összefügghet.

Egyes munkahelyek esetében bizony előfordul, hogy a beosztottak több műszakban dolgoznak. Az éjszakai műszak egy fordított világ, az éjjeli alvás helyett dolgoznak, a nappali ébrenlét időszakát azonban át kell aludniuk ahhoz, hogy újra pihenten munkába állhassanak. Aki nem dolgozik éjszakai műszakban, azonban munkahelyéről is hazaviszi a munkát, netán egy plusz állást is vállal, az kénytelen este dolgozni. Az este végzett munka mind az alvás rovására megy. Ha csak olykor fordul elő, nem okoz nagy borulást a szervezetben, ám a tartós alváshiány katasztrofális dolgokat művelhet.

Az alvásmegvonás nemcsak fáradtságot okoz, és kevésbé vagyunk képesek bármire figyelni, türelmetlenné és ingerlékennyé válunk, de olyan folyamatokat indít el az agyban, amelyek betegségekhez vezethetnek. Ha álmosak vagyunk, akkor általában lehangoltak is, kevésbé fogunk fel ingereket és a memóriánk sem képes az adatokat megfelelően tárolni. Az alvás tartós hiányának következtében fokozottabban termelődik a béta-amiloid fehérje, amelynek hatására kialakulhat a demencia és akár az Alzheimer-kór is. A krónikus alváshiány, alvásmegvonás olyan visszafordíthatatlan agykárosodást okozhat, amely az agysejtek pusztulásához vezet.

Ma már az is teljességgel nyilvánvaló, hogy az alvás helyetti munkavégzés nagyban segíti a tumorok megjelenését a szervezetben. Nemcsak a rosszindulatú daganatos betegségek esélye nő meg a kevés alvás miatt, hanem a betegség kimenetelére is hatással van. Minél kevesebbet alszik egy rákos beteg, annál agresszívabb lefolyású lehet a betegség.

A rákos megbetegedés az emberiség nagy mumusa, ám sokan halnak meg agyvérzésben, stroke következtében is. Ez utóbbi, vagyis a szélütés egyik nagy rizikófaktora az alváshiány. Ami a legijesztőbb, hogy azok esetében is bekövetkezhet a stroke, akik eredetileg semmilyen betegségben nem szenvednek, egészségesek, ám a krónikus alváshiány miatt szélütést szenvedhetnek, amely akár hallállal is járhat, vagy súlyos következményei lehetnek.

Kutatásokkal azt is bizonyították, hogy a kevés alvás kihat a szív tevékenységére is. Akik tartósan kevesebbet alszanak, mint hat óra, sokkal nagyobb az esélyük a szívproblémák miatti elhalálozásra.

Ki figyeljen oda ránk, ha nem mi magunkra? Nemcsak a külsőnkre van jó hatással a pihentető és megfelelő mennyiségű alvás, hanem a szervezetünkön belül is megfelelően működnek a szervek, a kémiai és fiziológiai folyamatok.