Megtudtuk az első részben, hogy vannak, akik nem értik a vicceket, mások elmondani eltudják a poénokat és azokat értik is, de újat kitalálni nem képesek, és persze ott vannak a kiváló humorérzékkel megáldottak. Ők azok a Humor Heroldok, akik ha úgy adódik, akkor sziporkáznak poénjaikkal, köztük saját maguk kitalált vicceikkel, szófordulataikkal. Azt is megtudtuk a második részben, hogy ha nincs jó humora valakinek, azon még lehet fejleszteni.

Arról azonban nem sok szó esett, hogy mi is a humor. Megnevettet, ha jó a tartalom és megfelelő az előadásmód is. Ilyen értelemben a humor, a viccek pozitív hatással vannak az emberekre, vagy legalábbis nem ártanak. A kultúra részét képezi, és mindennapjaink része.

A nevetéshez nem szükséges a humor, a humorérzék. Elég egy másik mosolygó arcra néznünk és talán önkéntelenül fog mosolyra görbülni a szánk. Mint ahogyan a pici babák sem azért mosolyognak, mert annyira vicceset hallottak a kiságyban két alvás között. A nevetésnek ezen esetekben a kapcsolatok szabályzásában van szerepe. A rá mosolygó édesanyja arcát utánozza le. Mosolyoghatunk akkor is, ha egy kellemes emlék jut eszünkbe, pedig akkor sem humorizált senki. Ezen esetekben a mosolyhoz kellemes emlékeket, arcokat kapcsolunk, ami pozitív. Ám a mosoly lehet gúnyos is, az pedig már sokkal inkább negatív. Majdcsak, mint a viccek legtöbbje. A tréfák zöme ugyanis valaki, vagy valakik gyengeségére mutat rá. A viccek általában kifiguráznak, megaláznak egyeseket. De ez vicc, így nem haragszunk arra az emberre, aki a tréfát előadja. Hiába bántó, az minden fizikai fájdalom nélkül üt. A humor tehát lehet bántó és használhatjuk úgy, mint egy fegyver. Tettlegesség nélküli finom agresszió.

Sosem gondoltál még így a viccekre, a humorra? Valószínűleg te is megnézed azokat a videókat, amelyeken emberek, állatok esnek-kelnek. Némelyik esés hatalmas, szinte annak látványa is fáj, hogy látjuk, egy mások mekkorát buknak. Mégis nevetünk a bakikon. Ha a gördeszkás fiú nem esne akkorát deszkájával, hanem a mutatványt ügyesen elvégezné, ugyanazt a videót csak az emberek egy töredéke, a gördeszkázók tekintenék meg. Azon nevetünk, ha valami nem úgy sikerül, mint ahogy azt az ember szeretné.

A viccek megítélése sem egyforma. Azt ugye már tudjuk, hogy vannak, akiknek nem túl jó a humorérzékük. Ők nem is értékelik a humort se hallott, se látott formában. Mások erőltetik a vicceket, de azok sosem találnak nevető személyekre. Vannak azok, akik szinte zsigerből mindig tudnak valami nevettetővel előállni. Még akkor is, ha nem az a feltett szándékuk. Egyszóval a humor nem egyformán van köztünk elosztva.