Mindig akad egy önjelölt bohóc is a csapatban, aki nemcsak magára vonja a figyelmet, de ha jól csinálja, akkor úgy sziporkázik poénjaival, hogy a körülötte lévőknek könnybe lábad a szemük, fáj a hasuk és az arcizmuk a sok nevetéstől. Csakhogy nem egyformán reagálunk a viccekre sem.  Az emberek három csoportra oszthatók humorérzék szempontjából. Vannak azok, akiknek egyáltalán nincs. Ők azok, akik ha meghallgatják figyelmesen a vicceket, akkor sem értik, hogy min kellene nevetni, de saját maguk sem tudnak előadni egy tréfát úgy, hogy az bárkit is megnevettetne. Aztán vannak azok, akik megértik a vicceket, de nincs bennük annyi kreativitás, hogy újat kitaláljanak. Kikövetkeztethető, hogy a harmadik csoport tagjai nemcsak jól adják elő a vicceket, másoknak nevetést okozva, de képesek újabbakat is alkotni.

A humor lényegében az, hogy szeretjük az életet. A humorral át lehet vészelni amúgy gyilkos napokat, meg lehet oldani problémákat, életszemléletünk változtatásához is hozzásegíthet. Humorral sokat adhatunk és kaphatunk. Gyermekeink tőlünk tanulják a humorérzéket is. Márpedig akinek nincs humorérzéke, az gyermekének sem ad ilyenfajta impulzusokat. Ha a szülő humorérzéke jó, úgy szinte biztos, hogy a gyermekéé is azzá válik a tanulással és az intellektus fejlődésével.

Sok negatív esemény történhet körülöttünk, akár minden nap, de ki szeret olyan ember közelében lenni, aki mindig búval bélelt, negatív és jajveszékelő? Lehet valaki külseje megigéző, ha belül csupa negatív, nem tud nevetni, és nem is akar. Előbb vagy utóbb az a külsején is meg fog mutatkozni. Arról nem is beszélve, hogy elüldöz maga mellől mindenkit.

A humor és a humorérzék nagyon sokáig nem volt vizsgált terepe a szakembereknek. Azt ugyanis főleg a közönségességnek, a közösségen belüli felsőbbrendűségnek, uralkodásnak, valamint egyfajta önvédelmi mechanizmusnak tulajdonították. Azóta már sokkal inkább vizsgált terület a humor, és az arról alkotott vélemény is megváltozott. Ha valaki szereti a vicceket, érti is azokat, akkor csak előnyös számára, mert jó közérzetet ad. Emellett még kapcsolatot teremt más, akár idegen emberek között is. A humor ma már olyan erény, amely igenis nagyon fontos, hogy rendelkezünk-e azzal, vagy sem. Éppen olyan fontos, mint az, ha valaki kellően bölcs. A legbölcsebb azonban az a személy, aki nemcsak a már meggyártott kész vicceken képes nevetni, hanem önmagán is. Aki mer magán nevetni, az kevésbé képzeli azt, hogy másik rajtuk nevet. De ha mégis rajta nevet, akkor kevésbé éli meg úgy, hogy az egész világ ellene van. Egyre inkább megtanulunk elsiklani nem fontos dologok felett, amelyek csak elveszik az ember figyelmét és energiáját.

A humorérzék a tudásra, saját élményekre és áttételekre épül. Minél több az áttétel, vagy a két össze nem illő séma, annál nagyobb a vicc csattanója. Ha valaki erre nem nevetéssel reagál, akkor számára nem értelmezhetők az áttételek, a sémák, vagy pedig a vicc elmondója nem jól adja elő a történetet.