Jump to content

A Szőke Tisza titka

2020. 03. 27. 19:00

A természet mindig megihlette az embert, és a múzsa alkotásra késztette. Ennek köszönhetően születnek versek, írások, szobrok, festmények, egyéb alkotások. A Tisza is sokakat megigézett.

Magyarország két legismertebb folyója a Duna és a Tisza. Ez utóbbi A Duna leghosszabb mellékfolyója és egyben hazánk második legnagyobbja. Költőket, írókat, festőket kerített olyan hatalmába a Tisza, hogy megörökítették.

Minden magyar ismeri a Tisza folyó nevét, iskolai tanulmányaink során pedig tanulunk is annak keletkezéséről, munkájáról, de bizonyára nem tudunk mindent.

Amikor a vaskorban letelepedett az agathürszosz és szigünna nevezetű népcsoport ott, ahol ma Szeged és környéke található, akkor használták a tijah szót a folyóra, amely pontosan folyót is jelent. A Tisza folyó nevének eredetét feltehetően ez a magyarázat elégíti ki leginkább. Más magyarázatként egykor használták a Tihsa nevet is, amely pedig a tiha szóból ered. Ennek jelentése azonban nyugodt, csendes.

A Tisza ismert jelzője a szőke. A szőkesége pedig arra utal, hogy a folyó színe valóban világosabb a vízben lebegő homokszemcsék és iszap miatt.

Amikor az ember még nem akart mindent uralni, nem szólt bele a Tisza folyásába sem, akkor 1419 kilométer volt a teljes hossza. Ahogy a természet engedte a víz útját, úgy kanyargózott, és ez azt jelentette, hogy a Tiszának nagyon sok mellékággal és kanyarral tarkította a területet, amerre csak járt. Sokszor okozott árvizet is, amely az ott élők életét, vagyonát veszélyeztette, ezért gróf Széchenyi István szelídítette meg a folyót és 1846. nyarán megkezdődött a folyószabályozás. Ennek köszönhetően csökkent a Tisza hossza 1000 km alá. Emellett pedig holtágakat és új medreket készítettek a szőke folyónak.

Az 1846-os folyószabályozás nem egyszeri és végérvényes beavatkozás volt, azóta több helyen megtették ezt az árvizek esélyének csökkentése érdekében.

A Tisza a Fekete- és a Fehér-Tisza egyesüléseként született, mindez Ukrajna területén kezdődik és Szerbiában torkollik a Duna vizébe.

Jókai Mór a legmagyarabb folyónak nevezte a Tiszát, de azért a víz az úr, így a lemagyarabb folyó komoly rombolást végzett ott, ahol medréből kilépett. A leghíresebb áradása a szegedi, amikor 1879-ben majdnem teljesen letarolta a várost.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: marmalade.co.hu | képek: pixabay.com | videó: https://www.youtube.com/watch?v=WZRyh23B_K0, https://www.youtube.com/watch?v=1tUmpAKJ5gs)