Milyen őrület lehet Hollandiában? Éppen olyan, mint Magyarországon a farsang. Na, jó, nem sok közös vonást találtam az iskolai farsangi mulatság és a holland karneváli forgatag között, kivéve azt, hogy mindkettő maskarákba való beöltözést jelent. A magyar és a holland hagyományok lényege és eredet is ugyanaz. Sőt, még az időpontja is. Február hazánkban is a farsangolás időszaka, a hollandok azonban mégis máshogy ünnepelnek. Hollandiában sem mindenhol élik a karneválozásnak ezt a módját. Sőt van, ahol egyáltalán nincs is jelen. A holland farsangot főleg a déli, katolikus tartományokban ünneplik. A hamvazószerdát megelőző vasárnaptól a következő hét keddig tartó mulatságok városonként változhatnak, azonban szinte mindegyiknek kötelező eleme a maskarás felvonulás. Minden év november 11-én választják meg a karnevál hercegét, méghozzá 11 óra 11 perckor. A kiválasztott személy egyben a következő évben megrendezett karnevál helyi ceremóniamestere is. Ő nyitja meg a felvonulást és vezényeli a tömeget, arra az időszakra jelképesen átveszi a város irányítását.
A holland karneválok közül az egyik legnevesebb a maastrichti. Személyes élményként éltem meg ezt az eseményt. Baráti meghívásra érkeztem a karneváli időszakban Hollandiába. Mindenkiben él valamilyen kép a karneválról, de általában a velencei jut eszébe legtöbbünknek, vagy pedig az itthoni farsangi bulik. Nos, a maastrichti a kettő között van. Jóval nagyobb volumenű, mint egy hazai farsangolás, ám a velenceinél sokkal bolondosabb. Azokban a holland városokban, ahol megrendezik az ilyen össznépi mulatozást, felvirágzik a kereskedelem is. Nemcsak a vendéglátóhelyek, de a karneváli kellékeket forgalmazó üzletek forgalma is megnő. A hollandok imádják ezt, imádnak beöltözni. Sőt, még a várost is a karnevál hivatalos (piros-sárga-zöld) színeivel díszítik. Lufik, zászlók és egyéb kellékek hirdetik hetekkel korábban, hogy valami készülődik a városban. Turistaként nem kötelező a maskarába bújás, nem vet ki a tömeg magából, de mindenképp jó alkalom arra, hogy vadidegenként elvegyüljünk vikingek, hercegnők, pápák, apácák, katonák, és még ki tudja kik között. Ha unikornisnak, macskának, vagy egy adag sültkrumplinak öltözünk, sokkal jobban beleillünk a karneváli miliőbe. Nemcsak boltokból lehet megvásárolni azt a ruhát, amit majd a karneváli időszakban magukra vesznek a hollandok. Szemmel láthatóan nagyon sokan hozott anyagból is dolgoztak.
Aki felvonul a karnevál idején – legyen az pici baba vagy éppen idősebb személy – talpig maskarában, átszellemülve teszi meg. A maastrichti lakók közül sem mindenki éli a farsangi hangulatot, de aki igen, az nagyon teszi. Aki nem, az el sem jön. Csak a képzelet szab határokat annak, hogy ki milyen jelmezben lát fantáziát. A városon átvonuló karneváli tömeget, az utcák két oldalán várakozó – többnyire külföldi – tömeg fogadja. Órákon keresztül érkeznek a jobbnál jobb és ötletesebb kompozíciók. Eközben gyűjtenek alapítványoknak, iskoláknak, hirdetnek egy-egy intézményt és többen még a közönséget, a turistákat is igyekeznek bevonni a forgatagba. Miközben hömpölyög a tömeg, a holland muzsika nem hagy alább. Sőt már hetekkel a karneváli időszak előtt megkezdik a helyi médiumok magukból ontani azokat a zenéket, amelyeket a karnevál idején még intenzívebben szólni fognak, vagy inkább a csapból is folyni fognak.
A holland karneválokon felvonuló maskarázásnak is éppen az a szerepe, mint az itthoni farsangolásnak, vagyis a tél elűzése, a tavasz várása. Ahogy nálunk is szokás még kiszebábot égetni, úgy a hollandok is elégetik a karneválon felvonultatott szimbolikus figurákat.
Aki jót akar szórakozni, szívesen belekeveredne egy karneváli forgatagba, mindenképp ajánlani tudom a holland maskarázást. Örök élményként marad meg bennem.
